Sokakat váratlanul ért Donald Trump néhány héttel korábbi döntése, amely kilencven napra felfüggesztette a USAID, vagyis az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének működését, annak újraszabályozásáig. A szervezet számos fejlődő országban esszenciális humanitárius programokhoz járul hozzá, így a döntés széleskörű értetlenséget és felháborodást váltott ki, azonban az új adminisztráció nyomós érvekkel indokolta a USAID munkájának hirtelen leállítását, ugyanis több komoly kifogás is felmerült az intézmény tevékenységével kapcsolatban.
Donald Trump nem sokkal a hivatalba lépését követően hozott elnöki rendeletet a USAID munkájának azonnali, 90 napra történő felfüggesztéséről annak érdekében, hogy átvizsgálják a szervezet működését. Az elnök döntése részben nem meglepő, kampánya során ugyanis többször hangsúlyozta, hogy felül fogja vizsgálni az Egyesült Államok külföldre irányuló költekezését, és azokat az általa meghirdetett “America first” politika alapelveihez fogja igazítani, az ország nemzetbiztonsági érdekeinek előtérbe helyezésével. Az amerikai külügytől mindeddig függetlenül, állami ügynökségként működő USAID intézménye már korábban is kapott kritikát a konzervatív oldal mellet a liberálisok részéről is, mivel
nehezen átlátható és ellenőrizhető, hogy a szervezet pontosan mire és hogyan használta fel az amerikaiak befizetett adóiból biztosított költségvetését.
A helyzet megértéséhez először is fontos pontosítani, mi is a USAID, mit csinált elsősorban és mi ennek a jelentősége? A jelenlegi felfüggesztéséig a USAID a külföldi alkalmazottakkal együtt összesen nagyjából tízezer embert foglalkoztatott világszerte. Több mint 60 országban, globális és helyi szervezetekkel együttműködve, illetve rajtuk keresztül valósította meg programjait. A legutolsó elérhető, 2023-as adatok alapján összesen 68 milliárd dollárnyi összeget fordított abban az évben munkájára, ezzel pedig a USAID a világ legnagyobb államilag finanszírozott nemzetközi segélykerete. Azonban ez az összeg még így is az Egyesült Államok teljes éves költségvetésének csak kevesebb, mint 1 %-át teszi ki.
Az intézményt 1961-ben, szintén elnöki rendelettel alapította John F. Kennedy azzal a céllal, hogy humanitárius programokon keresztül harcoljon a járványok és a gyermekhalandóság ellen a fejlődő országokban. Akkor szándékosan a Külügyminisztériumtól független ügynökségként hozták létre, kerülve annak az egyértelmű látszatát, hogy a USAID a jótékony célok mellett az amerikai diplomáciai érdekeket is szolgálja. Azonban
amellett, hogy egy politikailag jól eladható brand, az állam külföldre irányuló humanitárius tevékenysége hatékony soft-power eszközként is működik.
A USAID-nek így kiemelt szerepe volt a hidegháború alatt a szovjet befolyás kiszorításában, ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok befolyásának növelésében, amely az amerikai értékek és kultúra exportján keresztül hosszú távon komoly gazdasági és stratégiai előnyökkel járhatott.
Például, a 2023-as évben a USAID legfőbb kedvezményezettje toronymagasan Ukrajna volt, ahol a szervezet az egészségügyi szolgáltatásokon keresztüli segítségnyújtás mellett a háborús támadás alatt álló ország energiaellátásának biztosításában is kiemelt szerepet vállalt. Ebben az esetben egyértelmű, hogy
a humanitárius szempontok mellett a segítség komoly külpolitikai érdekeket is szolgált.
Forrás: Foreign Assistance
Mivel mindezekkel az előnyökkel a Trump-adminisztráció valószínűleg pontosan tisztában van, nyilvánvalóan nem a külföldre irányuló segítségnyújtás teljes felszámolása a célja, amely politikailag egy igen rövidlátó lépés lenne. Továbbá kétségkívül sok területen, például a járványok visszaszorítása terén több országban kiemelkedő szerepe volt a USAID által támogatott programoknak, erősítve a szervezet humanitárius területen szerzett érdemeit. Különösen jelentős eredményeket ért el a AIDS visszaszorítása terén az ügynökség keretében a 2003-ban George W. Bush elnök által életre hívott PEPFAR program, amelynek a jelenlegi külügyminiszter és korábbi floridai szenátor, Marco Rubio is elkötelezett támogatója. Továbbá olyan konfliktussal sújtott országokban, mint például Szudán, a szervezet által finanszírozott élelmezési programokról és közkonyháktól több millió menekült élete függ. Éppen ezért, az ehhez hasonló,
esszenciális munkát végző programok további működését azóta biztosította a Külügyminisztérium a 90 napos felfüggesztés és újraszervezés ideje alatt is.
A mostani intézkedések fő célja a USAID beolvasztása az amerikai külügyminisztériumba, így biztosítva az ügynökség működésének jobb átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Másrészt az átszervezés hivatott garantálni, hogy a USAID programjai valóban az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálják. Ez egyébként egyáltalán nem szokatlan, vagy egyedülálló lépés. Az Egyesült Királyságban Boris Johnson 2020-ban döntött a Nemzetközi Fejlesztési Részleg és a Külügy egybeolvasztásáról, hogy az ország által nyújtott segélyeket összehangolja annak diplomáciai céljaival. Ebből a szempontból tehát érthető, hogy az új adminisztráció az amerikai segélyezési politika ilyen jellegű megreformálását szorgalmazza.
Tény, hogy a hirtelen jött, azonnali hatályú leállás elsőre sok helyen pánikot és értetlenséget váltott ki, és az elnök döntése kétségkívül számos már leszerződött partnert vagy munkavállalót érzékenyen érint. Emellett azonban komoly aggályok is felmerültek bizonyos, a USAID által kezdeményezett vagy finanszírozott programokkal kapcsolatban, amelyek indokolttá tehették az elnök határozott fellépését. Az események felgyorsításában nagy szerepet játszott a kormányzati hatékonyság növelésével és a bürokratikus költségek lefaragásával megbízott tech-milliárdos Elon Musk, aki több alkalommal is éles bírálattal illette a USAID tevékenységét, “bűnbandának” nevezve a szervezetet.
USAID is a criminal organization.
— Elon Musk (@elonmusk) February 2, 2025
Time for it to die. https://t.co/sWYy6fyt1k
A USAID ugyanis több esetben támogatott olyan programokat és kezdeményezéseket, amelyek egyáltalán nem valódi humanitárius problémákra adnak választ, sőt számos amerikai választó értékrendjével és bizonyos esetekben az ország nemzetbiztonsági érdekeivel is összeegyeztethetetlenek.
Az Egyesült Államok Külügyi Bizottságának a USAID-el kapcsolatos bizottsági ülésén a testület republikánus elnöke, Brian Mast hosszú listában ismertette az ügynökség tevékenységével kapcsolatban felmerült kifogásokat. Az elhangzottak alapján a szervezet LMBTQ jogokat, illetve a DEI programokat népszerűsítő külföldi szervezeteknek nyújtott anyagi támogatást, az érzékenyítést és az inkluzivitást erősítő programok pedig olykor kifejezetten gyerekeket céloztak. Sőt, nemátalakító kezelésekkel és abortuszok végzésével is összefüggésbe hozható a USAID egyes országokban végzett tevékenysége.
Ezek a progresszív kezdeményezések erősen szemben állnak a konzervatívabb amerikai választópolgárok értékrendjével, akik így joggal sérelmezik, hogy befizetett adójukból hasonló programokat finanszírozzanak. Mellesleg elég nehéz elfogulatlanul megindokolni, mindezek hogyan szolgálnak egyetemes humanitárius értékeket vagy hogyan járulnak hozzá az Egyesült Államok nemzeti érdekeihez.
Ezen kívül több fejlődő vagy konfliktus sújtotta országban - valószínűleg a programok kivitelezéséből fakadó hiányosságok miatt - a kezdeményezések végül kontraproduktívak lettek, vagy Amerikával kifejezetten ellenséges, fegyveres bűn- és terrorszervezetek kezébe juthattak. Továbbá számos elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyamatos segélyezés hosszú távon akadályozhatja a fejlődő országok gazdaságának erősödését és önellátásra való képességét, amely később tartós politikai instabilitást eredményezhet. Azonban több esetben felmerült annak a gyanúja is, hogy
a USAID-en keresztül egyes amerikai kormányzati érdekeknek megfelelően megpróbálták befolyásolni más országok belpolitikai viszonyait.
Ennek a gyanúja már önmagában rendkívül káros, ugyanis mélyen alááshatja az Egyesült Államokba vetett bizalmat a szövetségesei részéről.
Mindezek tükrében elmondható, hogy az Egyesült Államok külföldi fejlesztési és segélyezési politikájának szigorúbb és átláthatóbb szabályozása szükséges és jogos törekvés Donald Trump új kormánya részéről. Azonban kérdéses, milyen formában folytathatja a 90 napos felfüggesztést követően a nagy múltú USAID a működését. A mindeddig független ügynökségként működő szervezet átalakításához valószínűleg nem lesz elegendő egy elnöki rendelet, ugyanis a USAID jogállását egy 1998-as törvény megerősítette. Így szükség lehet a kongresszus támogatásával egy újabb törvényi szabályozásra, amely a meglévő szűk republikánus többséggel sem garantált. A képviselők és az amerikai közvélemény megnyerésében - akik körében a USAID humanitárius arculata többnyire nagy népszerűségnek örvendett - kiemelt szerepe lehet a jelenleg folyó nyomozás eredményének és az időközben feltárt bizonyítékoknak. Trump lépése azonban mindenképp komoly változást jelez a nyugati külpolitikai prioritások területén. Azóta az Egyesült Királyság is bejelentette, hogy a védelmi költségek növelése érdekében a külföldi segélykiadások csökkentését tervezi.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
