Az Egyesült Államok megosztottságáról értekezik az Unherd szerzője.
Justin Webb visszagondol a húsz évvel ezelőtti 9/11-re, a 93-as repülőjáratra és hős utasaira, akik szembeszálltak a gépeltérítőkkel és saját halálukkal megmentették Washington DC központjának pusztulását. Húsz évvel később Amerikában minden vitából kultúrharc lesz, a szembenállás pedig táplálja a dühöt, amely miatt a nemzet jövőjéért kell aggódni - idézi George W. Bush minapi beszédét.
A szerző szerint valóban vannak amerikaiak, akik utálják a saját hazájukat, vannak ilyenek a baloldalon is, ám nem szabad általánosítani. Webb úgy látja, mintha
a húsz évvel ezelőtti tragédia miatti frusztráció húsz év világ körüli bolyongás után hazatért volna Amerikába.
Az amerikai társadalmi feszültségek egyik magyarázataként a szerző felidézi, hogy immár két évtizede zárnak be a vidéki, helyi médiumok, ahogy bezárnak a kisvárosi főutcák üzletei és intézményei is, miközben az emberek elveszítik érdeklődésüket a saját közösségeik iránt. Ez abból is látszik, ahogy a gazdag elővárosokban és kisvárosokban a korábbi nyitott utcaképeket felváltja a szupergazdagok elzárkózása, falépítése.
Webb szerte az országban az amerikaiak radikalizálódását látja, és azt, ahogy bátorítva érzik magukat, hogy szembe is szálljanak egymással.
Ráadásul mind a baloldalon, mind a jobboldalon vannak olyan közösségek, városok, amelyek egyfajta menedékként vagy erődként hirdetik magukat a saját oldaluk számára. Ez a szerző szerint nem fog a megbékélés és a kohézió felé vinni.
Webbet ugyanakkor reménnyel tölti el a New York-i 9/11 emlékmű látványa a hatalmas, nyugodt víztükörrel: az újjáépítés mindig lehetséges. Csak előbb fel kell számolni a romokat, és újrakezdeni mindent.
Szemlézte: GR
