Blog

Milyen kapcsolata van Közép-Európának az „Öt szem” országokkal?

2023. október 9-én a Danube Institute vendégkutatója, Stephen Klimczuk-Massion író, kommentátor, a The Enduring Crown Commonwealth című könyv társszerzője tartott előadást a Lónyay-Hatvany villában

2023. október 9-én a Danube Institute vendégkutatója, Stephen Klimczuk-Massion író, kommentátor, a The Enduring Crown Commonwealth című könyv társszerzője tartott előadást a Lónyay-Hatvany villában

Stephen Klimczuk-Massion előadásában személyes példákon keresztül mutatta be a kevesek számára ismert, hosszú múltra visszatekintő kapcsolatot az angolszász világ és Közép-Európa között. Habár az esemény hivatalos címe az „Öt Szem, Négy Birodalom és Közép-Európa” volt, Klimczuk-Massion személyes véleménye alapján találóbb lehet „az angolszász világ és Közép-Európa: egy nagyon személyes látásmódja” elnevezés, utalva ezzel lengyel származására és a témához való személyes kötődésére.

Az előadás Közép-Európa és az angolszász világ múlt, jelen és jövőbéli kapcsolatát igyekezett minél több aspektusból bemutatni. Célja az volt, hogy meggyőze közönségét arról, hogy a két térség között sokkal jelentősebb és hosszabb kapcsolat van, évszázadokra visszanyúló közös múltról lehet beszélni.

Akárcsak az angolszféra, Közép-Európa is rendkívül gazdag történelemmel rendelkezik. Az író szülőhazája, Lengyelország a két világháború között hatalmas területet birtokolt, Közép-Európa több mai országának területét magába foglalta, így jelentős tényezőül szolgált a két térség kapcsolatában. Az író első sorban Kelet-Közép-Európára koncentrál, mely határainak meghatározásával maga is küszködött. Előadásában így fogalmazott:

Közép-Európa határozottan véget ér ott, ahol a római ábécé cirill-re változik”.

Klimczuk-Massion előadásában kronologikus sorrendben igyekezett bevezetni közönségét az angolszféra és Közép-Európa szövevényes kapcsolatrendszerébe, mely egészen a középkorig nyúlik vissza. Az első komoly kapcsolódási pontként a kereskedelmet jelölte meg. Az ekkoriban hatalmas búza és faipari hatalomként számontartott Lengyelország jelentős szerepet játszott az Egyesült Királyság tengeri hatalommá emelkedésében. A nagyszabású balti kereskedelem Közép-Európa és az Egyesült Királyság között még évszázadokon át folytatódott.

Az angolszféra és Közép-Európa kapcsolatában a következő fordulópontot az amerikai függetlenségi háború és az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának megszületése jelentette, mely a lengyel alkotmány egyik alapköveként is szolgált. Az 1791-es lengyel alkotmány tartalmaz olyan elveket és jogi intézményeket, melyeket az amerikai alkotmány hatására foglaltak írásba.

A 19. században az Egyesült Királyságból kiinduló ipari forradalom új lendületet adott az angolszféra és Közép-Európa kereskedelmének. Jelentős mértékben nőtt a textíliák, a gépek és a gyári termékek cseréje. Az 1848-as forradalom és szabadságharc több szempontból is mélyítette a kapcsolatokat. Lengyelország és Magyarország osztrák és porosz uralom alá kerülésekor az angolszféra országai igyekeztek egyre szorosabb kapcsolatban állni a szorult helyzetbe került országokkal annak érdekében, hogy segíthessék politikai és nemzeti ügyeiket. A harcok után több közép-európai állampolgár vonult száműzetésbe az Egyesült Királyságba és az Amerikai Egyesült Államokba, köztük Kossuth Lajos is. A szabadságharc hőse mielőtt Londonba költözött, sokat járt az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a magyarországi George Washingtonként tekintettek rá sőt, többen még a gyermekeiket is róla nevezték el.

A 20. századra az angolszféra és Közép-Európa kapcsolatai új dimenziókra is kiterjedtek.

Az első világháború után új országok jöttek létre Közép-Európában, például Csehszlovákia és újraszülettek államok, mint Lengyelország. A háború borzalmainak hatására jelentősen nőtt a bevándorlók száma az angolszféra területén, ám ezeket az embereket már egy szebb és jobb élet vezette az új világba. A kanadai kormány törekedett ebben az időben a közép-európai bevándorlók betelepítésére, ugyanis lenyűgözőnek találta földművelési szokásaikat. Törekvései sikerrel jártak, Nyugat-Kanada egyfajta második Ukrajnává nőtte ki magát. A második világháború után a hidegháború idején a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok vezette angolszféra országai befolyási övezeteket alakítottak ki Közép-Európában. A hidegháború során a szovjet blokk és a nyugati szövetségesek közötti konfliktus mentén az angolszféra országai és Közép-Európa országai két különböző politikai rendszer és befolyási övezet között találták magukat. Közép-Európa szovjet befolyás alatt állt, majd az 1980-as évek végén a kommunista rendszerek meggyengülésével az angolszféra országai, különösen az Egyesült Államok, jelentős tevékenységet fejthettek ki a demokratikus változások végbemenetelének érdekében.

A 21. századra az Öt Szem, vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és Ausztrália vitathatatlanul a legbefolyásosabb kulturális, technológiai és gazdasági hatással vannak a világ globális dinamikájára.

Ma az angolszféra jobban kötődik Közép-Európához, mint valaha, köszönhetően annak, hogy Közép-Európa országai szabadok lettek. Kereskedelmi és katonai kapcsolataik egyre mélyülnek, különösen az átalakulóban lévő világrend hatására, így az ukrajnai orosz invázió óta a NATO jelenléte jelentősen megnőtt a térségben. Lengyelországban és a balti térségben is, nagy számú amerikai, brit és kanadai csapatok vannak jelen, annak érdekében, hogy hiteles elrettentő erőt teremtsenek és fenntartsák az angolszféra és Közép-Európa évszázadokra visszanyúló kapcsolatát – zárta előadását Stephen Klimczuk-Massion.

Írta: Udvari Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: