Izraeli, amerikai és magyar szakértők vitáztak a modern konzervativizmus fogalmáról a Danube Institute rendezvényén.
Manapság már sok-sok egészen különféle csoport mondja magáról, hogy konzervatív. Mint ahogy azt Ofir Haivry professzor, a Herzl Intézet és a Danube Institute munkatársa fogalmazott: míg az egyik csoport akár a melegjogokat is elfogadja, egy másik csoport akár Putyin orosz elnök közvetlen környezetéhez tartozik, és mind a kettőt konzervatívnak nevezik.
Érdemes éppen ezért meghatározni, hogy mi is az a sorvezető, amelyhez igazodnia kell egy igazi konzervatív gondolkodónak. A Danube Institute rendezvénye erre vállalkozott egy rövid panelbeszélgetés formájában. Az említett Ofir Haivry professzor, Hörcher Ferenc filozófus és politológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, valamint Rod Dreher amerikai közíró, a Danube Institute visszatérő munkatársa vitatták meg elképzeléseiket.
Az esemény bevezetőjeként John O’ Sullivan, a Danube Institute elnöke adott általános bevezetőt a konzervativizmus nyugati történetéről. Megjegyezte:
a konzervativizmus mindig akkor erősödött meg a világtörténelem során, amikor fontos volt a társadalmat emlékeztetni a saját alapvető értékeire – tehát a forrongó időszakokban kapott erőre.
Éppen ezért lehetséges az, hogy most, a Nyugat válságának idején kell meghatároznia magát a konzervativizmusnak ismét, hiszen korábban évtizedeket töltött relatív érdektelenségben, politikai visszavonulásban, de most döntő szükség van rá.
Ofir Haivry professzor, az első előadó még mélyebb visszatekintést hajtott végre, hogy megmagyarázza elméletét a konzervativizmus gyökereiről. Érvelése szerint a konzervativizmus nem a francia forradalomra reagáló gondolkodók (pl. Edmund Burke) elméleteiből ered, hanem egyenesen a kora újkori, sőt középkori rendi társadalmi szokásjog és annak védelme képezi az alapját. Elmagyarázta: a konzervativizmus igazából ezeknek a nemzeti szokásjogoknak, tradícióknak a védelmét jelentette eleinte. Ennek megfelelően szerinte a konzervativizmus leginkább a nemzeti érzéshez és a nemzeti érdekekhez kapcsolódik. Ezeknek is a keresztény értelmezéseit emelte ki. Szerinte a kereszténység az európai kultúra alapja, ennek megfelelően a nemzeti identitást, valamint a moralitást is erre kell alapozni. Kiemelte:
a nemzeti identitás megindoklásához is kell morális indoklás, ezt pedig csak a kereszténységben lehet igazán megtalálni.
Hörcher Ferenc professzor mérsékelt, taktikus perspektíváját kínálta a konzervativizmusnak. Leszögezte: a nemzet és a Biblia két elmozdíthatatlan eleme a konzervatív gondolkodásnak. Mégis, talán hasznosabb a konzervatívok számára, ha ezeket nem feltétlenül tolják előtérbe. Nyugat-Európát már elárasztotta a multikulturalizmus, s ez a világtrend majdhogynem visszafordíthatatlannak látszik. Éppen ezért a nemzeti érzésekre való apellálás hamarosan kisebbségi platformmá válhat. Szerinte a természetjog az, amelynek segítségével a konzervatívok széles koalíciót állíthatnak maguk mögé. Ennek segítségével alátámaszthatók a konzervatív elképzelések. Talán még a klasszikus értelemben vett
liberálisok is meghódíthatók ezzel, hiszen nekik is szükségük van szövetségesre a „woke” elképzelések térnyerésével szemben. A természetjoggal alátámasztható elképzelések közös minimuma számukra is vonzó lehet.
Rod Dreher az elméleti kérdések után a konzervatívok által felhasználandó eszközökre helyezte a hangsúlyt. Elmondta: a konzervatívoknak nagy változtatást kell végrehajtani a feladatokat illetően, újraértelmezve az 1980-as évek gondolatait. Annak idején az „állam” volt a fő ellenség minden szempontból, a legfőbb jó pedig a szabályozások lebontása, az üzleti világ szabadjára engedése. Ma azonban a cégvilágot elborították a „woke” ideológiák, s ezekkel szemben legfeljebb állami eszközökkel lehet hatásosan küzdeni. Haivry professzor szavait visszhangozva hangsúlyozta, hogy a konzervativizmus jelentése egy transzcendens rend elfogadása, amely a keresztény gondolatvilágon alapul. A legfőbb, közvetlen feladat pedig a közösségi média hatásainak enyhítése. Elmondta, hogy még a konzervatív Lengyelországban, sőt afrikai országokban is
attól tartanak, hogy a közgondolkodást teljesen átformálják az online világban virálisan terjedő liberális ideológiák. A „Z” generációban ennek a jelei már egyértelműen látszanak szerinte.
A Danube Institute vendégei hatásosan prezentálták elgondolásaikat a konzervativizmus előtt álló elméleti és gyakorlati kihívásokról. Ezeknek a felvállalása, a problémák részletes továbbgondolása és megoldások keresése már Magyarország és a Nyugat konzervatív szellemi műhelyeire vár. Egy ilyen rövid betekintés azonban minden laikus érdeklődő számára gyümölcsöző gondolati alapokat teremthetett meg.
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
