Mali a Száhel-övezet országainak egyikeként komoly éghajlati és humanitárius kihívásokkal néz szembe. Mindezek mellett a politikai instabilitás és belső ellentétek, valamint a különböző biztonsági problémák a nyugat-afrikai ország fejlődésének és a helyzet konszolidációjának útjába állnak.
Maliban 2020 óta egy katonai puccs következtében hatalomra kerülő junta irányít. A katonai vezetés elleni merész lépésként az ellenzéki erők emigráns átmeneti kormányt hoztak létre. A politikai kezdeményezés célja, hogy megkérdőjelezze a katonai vezetők legitimitását – akik a választásokat elhalasztották és késleltették a hatalomátadást a polgári közigazgatásnak. A párhuzamos ellenzéki kormány megalakulása kiemeli a Maliban egyre mélyülő és súlyosbodó politikai válsághelyzetet és a polgárok körében kiéleződő elégedetlenséget és feszültséget.
Mali 2020 augusztusa óta katonai hatalom irányítása alatt áll: ekkor ugyanis egy puccs elűzte Ibrahim Boubacar Keïta korábbi elnököt. A junta kezdetben gyors átmenetet ígért a polgári kormányzásra, de az előrehaladás lassú volt. A hadsereg egy későbbi, 2021. májusi puccs során ismét átvette az irányítást, tovább szilárdítva hatalmát. A nemzetközi nyomás és a demokratikus kormányzás iránti belső igények ellenére a junta többször elhalasztotta a választásokat – legutóbb a 2024. februári elnökválasztásokat, technikai okokra hivatkozva.
Válaszul arra, hogy a junta nem tartotta be a márciusi választási határidőt, a mali ellenzéki vezetők jelentős lépést tettek azzal, hogy emigráns kormányt alakítottak,
amelyet "polgári átmenetnek" neveznek. Ezt Adaman Traore, egy ellenzéki politikus jelentette be, akit az új testület elnökévé választottak.
Mali opposition sets up transition government in exile: Dakar, Senegal — Malian opposition politicians said Saturday that they had formed a transition government in exile to rival the one governing the country, ruled by the military since a 2020 coup. … https://t.co/G2LTjguu2L pic.twitter.com/ZkOcRotzF5
— Jackson M'vunganyi (@UpfrontAfrica) May 27, 2024
A száműzetésben lévő kormány elsődleges célja a mali állampolgárok mozgósítása mind az országon belül, mind a diaszpórában. Aboubacrine Assadek, a száműzött kormány pénzügyminisztere hangsúlyozta annak fontosságát, hogy támogatást szerezzenek a maliaknak az országon belül, annak ellenére, hogy a junta elnyomja a politikai tevékenységeket. "Kezdeményezésünk elindítása óta a politikai tevékenység felfüggesztése ellenére is hallatszik az ellenzék hangja. Soha többé semmi sem lesz ugyanolyan" – mondta Aszadek az RFI nyugat-afrikai tudósítójának.
Az ellenzék lépése nem csak szimbolikus; komoly kihívást jelent a junta tekintélyére nézve, és cselekvésre szólítja fel azokat a maliakat, akik elégedetlenek a katonai uralommal. A száműzetésben lévő kormány megalakulása alátámasztja az ellenzéki vezetők eltökéltségét a polgári kormányzás és a demokrácia helyreállítása iránt Maliban.
A katonai junta a kezdetektől szorosan kézben tartotta a hatalmat, felfüggesztette politikai tevékenységét és elhallgattatta a kritikusokat, köztük újságírókat és emberi jogi aktivistákat. Ezt a junta a közrend fenntartásához szükséges indokokkal támasztotta alá. Az érvelést azonban széles körben kritizálták, mint az eltérő vélemények elfojtásának és a katonai uralom meghosszabbításának eszközét – aláásva a demokráciát és transzparenciát.
A mali junta által kinevezett polgári miniszterelnököt, Choguel Kokalla Maiga-t támogató politikai mozgalom szintén bírálni kezdte a katonai vezetőket. Ez a belső nézeteltérés rávilágít a rendszeren belüli törésvonalakra, és növekvő elégedetlenségre még azok között is, akik kezdetben támogatták a juntát.
A Maliban kialakult politikai zűrzavart súlyos információs válság súlyosbítja. Az Újságírók Határok Nélkül arra figyelmeztetett, hogy
Mali a szomszédos Burkina Fasóval és Nigerrel együtt "információs sivataggá" vált számos médiaorgánum felfüggesztése vagy bezárása miatt.
A sajtó elnyomása súlyosan korlátozza az információáramlást, és megnehezíti a polgárok számára, hogy tájékozódjanak a politikai fejleményekről.
Mali politikai válsága összefonódik a folyamatos biztonsági és gazdasági kihívásokkal. 2012 óta az országot dzsihádista csoportok támadásai és északon szeparatista lázadás sújtja. Az instabilitás szörnyű humanitárius helyzetet teremtett, emberek ezrei kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és szorulnak segítségre. Az, hogy a junta képtelen hatékonyan kezelni ezeket a biztonsági kérdéseket, tovább rombolta a katonai kormányba vetett közbizalmat.
A mali ellenzéki emigráns kormány megalapítása a junta elleni politikai küzdelem jelentős eszkalálódását jelzi. Az előre vezető út azonban továbbra is bizonytalan. A junta határozatlan időre elhalasztotta a választásokat, így a polgári kormányzáshoz való visszatérés lehetősége egyre távolabbinak tűnik. Sok mali számára a demokratikus kormányzás álma megfoghatatlannak tűnik, amelyet beárnyékol a hadsereg folyamatos dominanciája és az állandó biztonsági válság.
A nemzetközi szereplők, köztük az olyan regionális szervezetek, mint a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és a globális hatalmak döntő szerepet játszanak Mali demokratikus átmenetének támogatásában. A fokozott diplomáciai nyomás, a célzott szankciók és a civil társadalmi szervezetek támogatása segíthet megteremteni a polgári kormányzáshoz való visszatéréshez szükséges feltételeket. A nemzetközi közösségnek továbbra is támogatnia kell a demokrácia helyreállítására irányuló erőfeszítéseket Maliban, felismerve az ország előtt álló politikai, biztonsági és humanitárius kihívások összetett kölcsönhatását.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
