Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta állt fegyveres konfliktusban egymással a Hegyi-Karabah körüli területek miatt. A két ország százezrek kitelepülésével és több tízezer halálos áldozattal járó összecsapásai után 2025. augusztus 8-án történelmi jelentőségű békedeklarációt írt alá a Fehér Házban.
A dokumentum célja a vitatott Zangazúr-folyosó körüli ellentét rendezése volt, amely azeri főországból Örményországon átvezetve érné el az azeri Nahicseván-exklávét. Az egyezmény aláírásakor Azerbajdzsán elnöke „nagy lehetőségnek és óriási felelősségnek” nevezte a megállapodást. A békefolyamatot az USA többszörös közvetítő szerepe kísérte végig, így a Fehér Házban létrejött egyezményt az amerikai diplomácia kulcsfontosságú eredményeként értékelik.
Az egyezmény tartalma
A közös békedeklaráció a Zangazúr-folyosó kiépítését és üzemeltetését szabályozza. A megállapodás értelmében Washington bérleti jogot kap a tranzitfolyosó fejlesztésére, amely Örményország területén át köti össze Azerbajdzsánt a Nahicseván exklávéval. A korábbi ellentétek egyik fő forrása az volt, hogy Azerbajdzsán kizárólagos jogot követelt volna a folyosó működtetésére, míg Örményország a szuverenitását féltette. A megállapodás ezt úgy orvosolja, hogy a terület nemzetközi tranzitfolyosóvá válik:
létrejön egy amerikai felügyelet alatt működő „multimodális tranzitzóna”, amely lehetővé teszi Azerbajdzsán és Nahicseván között a szakadozásmentes összeköttetést úgy, hogy Örményország szuverenitása továbbra is érvényesül.
A megállapodás szerint az építkezés örmény joghatóság alatt történik, de az Egyesült Államok egy amerikai magáncég útján bérbe veszi a területet infrastruktúra építése és üzemeltetése céljából. A tranzitfolyosót az egyezmény új névvel is ellátja: a Nemzetközi Béke és Jólét útvonala (angol rövidítéssel TRIPP).
A deklaráció fontos eleme, hogy hivatalosan is támogatja a Minszk-csoport feloszlatását, amelyet 1992-ben hoztak létre a karabahi konfliktus rendezésére. Ugyanakkor az egyezmény nem tér ki részletesen a háború következtében kialakult humanitárius kérdésekre: nem egyértelmű, miként rendezné a 2023-as azeri offenzíva során mintegy 100 000 ember kitelepítését, az örmény hadifoglyok sorsát vagy a hegyi-karabahi örmény kulturális helyszínek védelmét.
Az USA diplomáciai szerepvállalása
A békemegállapodás kulcsát az adta, hogy az Egyesült Államok átvette a vezető közvetítő szerepet a konfliktus rendezésében. Az oroszok segítségével tető alá hozott 2020-as tűzszünet után a harcok újra kiújultak, majd Azerbajdzsán 2023-as offenzívája váltotta ki az amerikai beavatkozást. Washington sorozatos két- és háromoldalú tárgyalásokat folytatott Örményországgal és Azerbajdzsánnal. Idén év elején mindkét fél elfogadta egy későbbi megállapodás szövegtervezetét, ami jelentős áttörést jelentett a béketárgyalásokon. A legfőbb, még rendezetlen kérdés a Zangazúr-folyosó ügye volt, de az USA diplomáciai közbenjárásával a felek végül elfogadták az amerikai felügyeletű, multimodális folyosó koncepcióját.
A megállapodás az amerikai kommünikében is fő téma volt: a Fehér Ház szerint az egyezmény „lezár egy béke felé vezető utat”, és „lehetővé teszi a Dél-Kaukázus kereskedelmi, tranzit- és energiaáramlási potenciáljának” kibontakozását. Az amerikai felügyelet növeli Washington szerepét a térségben.
Az amerikai diplomácia egyértelmű célja volt, hogy egy sikeres, ígéretes békefolyamattal csökkentsék a többi nagyhatalom, különösen Oroszország és Irán befolyását a kaukázusi térségben.
JUST IN: At the signing of a peace deal between Armenia and Azerbaijan brokered by the U.S., President Trump spoke about how the two countries have "committed to stop all fighting."https://t.co/SAqNBSfH1l
— ABC News Politics (@ABCPolitics) August 8, 2025
Régiós és geopolitikai következmények
A megállapodás jelentős gazdasági és regionális hatásokat hozhat. A tervbe vett multimodális folyosó megnyitása megerősítheti a Kaukázus kereskedelmi szerepét: várhatóan felpezsdülnek a kereskedelmi kapcsolatok Közép-Ázsiával és Kínával, ami az új logisztikai lehetőségekkel jár együtt. Az újonnan megnyílt útvonalak ösztönözhetik Törökország és Örményország határának újranyitását: a kereskedelmi és infrastrukturális fejlesztések érdekében Törökország újra átengedhet árukat Örményországon keresztül, miután 1993 óta zárva tartotta ezt a határszakaszt.
Ezzel párhuzamosan a megállapodás elősegítheti az Egyesült Államok politikai befolyásának erősödését a Dél-Kaukázusban és csökkentheti Oroszország és Irán hagyományos hatalmi pozícióit. A Zangazúr-folyosó ebbéli újradefiniálása révén az USA részese lesz egy fontos kereskedelmi és energiaszállítási útvonal irányításának, amivel az orosz regionális dominancia tovább gyengülhet. Az augusztusi egyezmény így új fejezetet nyithat a dél-kaukázusi együttműködésben, és esélyt adhat arra, hogy a hosszú konfliktus helyébe gazdasági integráció és stabilitás lépjen.
Szemlézte: Biró-Markovics Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
