November 11. és 22. között tartják Bakuban az ENSZ évente megrendezett éghajlat-változási konferenciáját, a COP29-et. Azerbajdzsán az elmúlt pár évben vált igazán relevánssá az EU számára energetikai szempontból, viszont növekvő szerepe a világ energiaszektorában sokak számára ellenszenves. Az Európai Parlament október 24-én elfogadott állásfoglalása elítéli az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértését az országban és az energiaimport-függőség felfüggesztésre szólítja fel a Bizottságot.
Az orosz-ukrán háború jelentős változásokat hozott az Európai Unió energiapolitikájában, melynek elsődleges célja az lett, hogy csökkentse az Oroszországból származó gáz- és olajimportot. A szankciók miatt az EU új megoldásokat kezdett keresni a hiány pótlására, a diverzifikáció érdekében Azerbajdzsán is felmerült, mint potenciális partner.
Bár Azerbajdzsán egyes európai politikai erők számára megosztó ország, bel- és külpolitikája miatt is, az Európai Unió energiastratégiája szempontjából ideális partnernek bizonyult.
Ennek oka elsősorban az, hogy közelsége és fejlettsége révén olcsóbb alternatívát kínál, például az amerikai gáznál. Kelet felől Azerbajdzsán rendelkezik az egyik legnagyobb gáz- és olajtartalékkal, ami potenciális biztonságot nyújthat az EU számára az energia- és gázimport növekedésével. Az elmúlt években Azerbajdzsán gázexportja növekedett, ugyanakkor ahhoz, hogy ki tudja szolgálni az EU szükségleit, infrastruktúra fejlesztésre van szükség.
Forrás: CEIC
Azonban Baku is szeretné gazdaságát diverzifikálni és közelebb kerülni az EU-hoz. Ezért 2022 év végén egy ambiciózus projektbe kezdett Romániával, Magyarországgal és Georgiával közösen, amely azeri zöld energiát juttatna az EU-ba. Ehhez azonban egy hatalmas infrastrukturális fejlesztésre van szükség: a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét kellene megépíteni, amely Fekete-tengert szelné át. Ezen az útvonalon jutna el az Azerbajdzsánban előállított megújuló zöld energia Európába. A projektet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank is támogatná, de a források mértéke még kérdéses. A szkepticizmus mértéke növekszik, ugyanis a kivitelezéssel kapcsolatban azóta nem sok előrelépés történt.
Ahogy már korábban, az EU-ban sokszor felmerült kétely Azerbajdzsánnal kapcsolatban, aminek egyik csúcspontját az egy napos háború jelentette 2023 őszén. Mindössze 24 óra leforgása alatt Azerbajdzsán teljes egészében elfoglalta Hegyi-Karabahot, ezzel az elkövetkező hónapokban nagyjából 120 ezer örmény hagyta el a régiót. Az EU a szankciók kérdését is felvette, de semmilyen komolyabb lépést nem lépett meg akkor. Sőt,
2024 márciusában Ilham Aliyev azeri elnök bejelentette, hogy megduplázzák az EU-ba exportált földgáz mértékét 2027-re.
Az örményekkel folytatott konfliktus már egy jó ideje hivatalosan megszűnt, de valójában még messze van a tényleges béke. Ennek egyik oka egy működőképes békeszerződés hiánya, ami addig nem reális, ameddig a politikai foglyok és a Zangezur-folyosó helyzete nem tisztázódott.
A nyugati politikai hatalmak első komolyabb lépése az alábbi elfogadott állásfoglalás, amely Azerbajdzsán számára feladta a leckét, és akár az együttműködés szüneteltetését is jelentheti.
Parliament denounced Azerbaijan’s poor human rights record and called on the EU to end its gas dependency on Baku.https://t.co/Kfol7IfAHG
— European Parliament (@Europarl_EN) October 24, 2024
A helyzetet tovább fokozza, hogy idén novemberben Bakuban tartják a világ legjelentősebb klímapolitikai konferenciáját. Kritikusok szerint kérdéses egy olyan ország fenntartható fejlődés iránti nyitottsága, amely eddigi gazdaságát erősen a fosszilis energiahordozókra építette. Azonban az EU-s zöld energia projekten felül az azeri kormányzat, és az általa irányított olajcég, a SOCAR még több ígéretet is tett. Sőt, az országban a legnagyobb energia cég is, a BP is bejelentette az első zöld projektét Azerbajdzsánban.
Összességében Azerbajdzsán geopolitikai és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú szereplővé vált, amely jelentős mértékben képes befolyásolni az európai energiapolitikát. Az EU-val való szorosabb kapcsolatok és a közös infrastrukturális projektek tovább erősítik ezt a pozíciót. Az EP viszont most az együttműködés új feltételeit szabná meg. Az eddigi felállásban Azerbajdzsán ideális jelölt volt az orosz szankciók által okozott gáz hiány pótlására. A fűtési szezon felé közeledve az EU mintha maga alatt vágná a fát az újabb politikai feltételekkel, hiszen egy olcsó és biztos gázforrást elengedni nagy veszélyt jelenthet az európai állampolgárok számára.
Szemlézte: Balogh Péter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
