A kettős krízishelyzet – a Covid-19 és az orosz–szaúdi olajár-háború – hatására Justin Trudeau héten bejelentett programja elsősorban a kanadai olaj- és energiaszektort célozza. A megközelítőleg 1,7 milliárd dolláros kerettel rendelkező, főként kármentesítésre és munkahelyteremtésre fókuszáló program tartalma pedig vegyes érzéseket váltott ki Kanada-szerte.
Míg számos tartományi vezető, így például az albertai Jason Kenney, továbbá a Greenpeace kanadai szervezete is üdvözölte a szövetségi kormány döntését, az olajcégek vezetőinek véleménye alapján a program egésze és a benne foglalt intézkedések nagyban elmaradnak a szektor elvárásaitól.
A kanadai olajszektor részéről már hetek óta folyamatos igény mutatkozik Ottawa felé: az olaj- és gázipari társaságok speciális intézkedések és hitellehetőségek bevezetését várják a szövetségi kormánytól, mert szerintük ezek hiányában elkerülhetetlen az olajárak történelmének egyik legnagyobb esése; a kanadai nyersolaj ára ugyanis jelen helyzetben is mindössze 4 dollár. Egy olyan országban pedig, ahol 2014 óta csak talpra állni és felkapaszkodni próbál az olajipar, ennek szignifikáns következményei lehetnek.
Trudeau szerint az elhagyatott és inaktív kutak kitisztítása mintegy 5200 új munkahely teremtésére lesz elegendő, és erre azért van égető szükség, mert 2020-ban a lenyomott árak miatt valószínűleg jóval több munkahely fog megszűnni a kanadai energiaszektorban, mint amennyi 2019-ben újonnan létrejött. Az olajipari vezetők szerint mindez nem elég, és az ottawai vezetés nem képes eléggé átérezni azt, hogy amivel a szektor – elsősorban Albartában és Saskatchewanban – jelenleg szembesül, az nem csupán egy kisebbfajta megpróbáltatás. Grant Fagenheim, a calgary-i székhelyű Whitecap Resources vezérigazgatójának elmondása alapján „ennek a programnak a bevezetésével lényegében semmi érdemi nem fog történni. (…) Vagy semmilyen vagy csak nagyon csekély lépések lesznek majd az olajipari vállalatok megerősítése felé”.
Egy másik – nevét nyilvánosságra nem hozó – olajipari vezető szerint Ottawa korábbi olajipar-támogató intézkedéseivel, valamint ezzel a programmal és a metánkibocsátás csökkentésére létrehozott alappal is csak saját környezetvédelmi retorikáját erősíti meg, célja elsősorban nem a szektor problémáinak megoldása. Ez pedig egy újabb, háromoldalú vitát indukál: egyrészről az olaj- és gázipari szektor kevesli az intézkedéseket, másrészről pedig számos környezetvédelmi érdekképviselő is hangot adott véleményének, melyben kiemelik, hogy egy ilyen programmal csak még jobban bebiztosítják Kanada fosszilis–tüzelőanyag függősége.
Szemlézte: Markó Alíz Izabella
