A regnáló amerikai elnök kampányában enyhén szólva is kritikus hangot ütött meg az iszlám vallás egészével szemben. Ehhez képest első hivatalos, külföldi útja a Közel–Keletre vezetett, melynek első állomása az USA hagyományos szövetségese, Szaúd Arábia volt.
Trump karakteres kampánya nagyban épült az muszlim fundamentalizmustól és terrorizmustól való félelemre, bírálva Barack Obama nem elég karakteres közel-keleti politikáját. A szaúdi királyságban tett látogatása során azonban meglehetősen békülékeny hangot ütött meg, ami nem meglepő annak fényében, hogy azon számos muszlim többségű ország vezetője képviseltette magát, illetve számos megállapodásról született döntés.
„Nem azért vagyunk itt, hogy bárkit is megleckéztessünk. Nem fogjuk megmondani másoknak, hogyan éljenek, mit csináljanak, mivé váljanak és kihez imádkozzanak. Azért vagyunk itt, hogy közös érdekeink és értékeink mentén együttműködést ajánljunk” – indította beszédét Rijádban az amerikai elnök az egybegyűlt vezetők előtt. Donald Trump nagyszabású beszédének nem titkolt célja, hogy a muszlim országokkal együtt egy olyan nemzetközi együttműködés alapjait tegye le, ami fel tud lépni a terrorizmus és szélsőségek ellen.
Ezt a két potenciális veszélyforrást ostorozta beszédében is, ami békésebb hangot jelentett tőle az iszlámmal kapcsolatban: többek között kiemelte, hogy a terrorizmus áldozatainak mintegy 95%-a muszlim vallású, a terroristákat pedig úgy jellemezte, mint akik „nem Istent, hanem a halált imádják” – ezért a terrorizmus elleni harc a jó és a rossz küzdelmeként fogható fel.
Eltűnt viszont Trump hagyományos muszlim-ellenes retorikája. Ez abból is egyértelmű, hogy elnök látványosan nem használta a kampányában gyakran említett „radikális iszlamista terrorizmus” fogalmat, habár korábban gyakran támadta Obamát és Hillary Clintont, amiért ezeket a – Trump által kulcsfontosságúnak ítélt – frázisokat nem alkalmazták. Nem köszönt vissza továbbá a beiktatása után kis ideig még megfigyelhető kampányretorika, ahogyan nem került elő tavalyi interjújának szelleme sem, melyben az akkor még csak elnökjelölt ingatlanmágnás arról beszélt, hogy „az iszlám gyűlöl minket”.
További érdekességként említhető, hogy elődjétől eltérően Trump már nem a demokrácia és az emberi jogok ügyvédjeként érkezett Rijádba, ehelyett inkább a Közel-Kelet szépségét és kultúráját méltatta. Emellett kiemelte, hogy Szaúd Arábia víziója 2030–ra nagyobb toleranciát, tiszteletet, gazdasági növekedést, kiterjesztett női jogokat jelent, amit egy fontos és biztató lépésként értékelt. Az elnököt első külföldi útjára a kormányzat több prominens képviselője is elkísérte: többek között jelen volt külügyminisztere, Rex Tillerson, sajtótitkára, Sean Spicer, valamint legfőbb tanácsadója, Steve Bannon is.
Trump szaúdiaknál tett útja során gazdasági és pénzügyi kérdésekről is szó esett. Az elnök 110 millió dollár értékű védelmi megállapodást írt alá a szaúdiakkal, mely szerinte a védelem és az infrastruktúra területein munkahelyeket fog teremteni az amerikaiaknak. A két ország emellett Ivanka Trump kezdeményezésére állítólag megállapodott egy 100 millió dolláros alap létrehozásáról is, ami elsősorban a női vállalkozókat támogatná. „Elképesztő nap volt, ami elképesztő beruházásokat jelent az Egyesült Államok számára” – értékelt a találkozó végén az elnök a médiának.
Szemlézte: Illés Gergő
