06/03/2020

Blog

Mit tanultunk a Brexitből?

„Tegnap érkeztem ide, Rómába. A Heathrow-ról indultam – ahogy már sokszor azelőtt –, és semmi sem történt! [...] El tudtam hagyni az Egyesült Királyságot és be tudtam lépni Olaszország területére.” Ezzel az ironikus megjegyzéssel kezdte beszédét Douglas Murray, brit konzervatív író, politikai…

„Tegnap érkeztem ide, Rómába. A Heathrow-ról indultam – ahogy már sokszor azelőtt –, és semmi sem történt! [...] El tudtam hagyni az Egyesült Királyságot és be tudtam lépni Olaszország területére.” Ezzel az ironikus megjegyzéssel kezdte beszédét Douglas Murray, brit konzervatív író, politikai gondolkodó a 2020-as Rómában megrendezett National Conservatism konferencián.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én végérvényesen kilépett az Európai Unió jogi és gazdasági rendszeréből, ezzel jogi szinten lezárva a 2016 óta tartó folytonos tárgyalás- és szavazássorozatokat. Douglas Murray beszédében kiemelte a Brexittel együttjáró pozitív és negatív következményeket a római konferencián, ahol a Danube Intézet elnöke, John O’Sulivan is részt vett.

Murray a Brexit kellemetlen hatásai közé sorolta azt a nemzetközi kritikai hullámot, melynek élén az amerikai New York Times többször megalapozatlanul kritizálta az Egyesült Királyság kilépési szándékát. A brit nép józan ítélőképességét sokan a populizmus számlájára róják, habár – ahogyan arra Murray egy gyakorlott kardvívó érzékével lecsapott – a populizmus fogalmáról még nem született konszenzus, így ő a brit nép döntését nemzeti sajátosságként, a nemzetközi trendektől való eltérésként értelmezi.

A brit gondolkodó továbbá kiemelte a BBC egyik kritikai kampányfilmének hibás meglátását, miszerint Anglia lakossága minden nemzeti karakterisztikáját birodalmi gyarmatainak köszönheti. Ennek a vádnak a megjelenése nem egyszeri eset. Számosan hangoztatják a britek identitáskatasztrófáját a gyarmatosítás vége óta és állítják be a Brexitet mint az új nemzeti identitás megteremtésének eszközét. Murray ezt elvetette, ő a brit nép demokratikus véleménynyilvánításának megjelenéséről beszélt az európai politika színpadán.

A szavazás, ami Nagy-Britannia elszakadásáról döntött, a nemzeti szuverenitás és a demokrácia jelenkori megkoronázása Murray szemében, mely döntés megkérdőjelezése a demokratikus döntéshozatal legitimitásának megkérdőjelezését jelenti.

A kritikákra válaszolva és az események történelmi jelentőségét kiemelve, Douglas Murray a következő mondattal zárta beszédét: „A modern Európa történetében először megkérdeztek egy népet a véleményéről, az válaszolt és a válasz számított valamit”.

Szemlézte: Sajti Konor