Donald Trump és Benjamin Netanjahu szeptember végén ismertették az Egyesült Államok által kidolgozott 20 pontos béketervet. Ezt követően október 13-án több mint húsz ország vezetői gyűltek össze békecsúcson az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, ahol aláírták a Fehér Ház által kidolgozott egyezményt.
A terv fő elemei között szerepel az azonnali fegyverszünet, az izraeli és palesztin foglyok cseréje, valamint az izraeli csapatok három fázisban történő kivonulása. Az első ütemben Izrael a „sárga vonalig” hátrál (a terület kb. 58%-át megtartva), ezt később további lépések követik. Emellett a megállapodás előírja a Hamász leszerelését és egy nemzetközi átmeneti kormány megalakítását. A terv lehetővé teszi nemzetközi stabilizációs erők bevonását is a térségben. Szakértők azonban a tűzszünet törékenységére figyelmeztetnek – vita alakult ki például a túszok maradványainak kiadásáról és a Rafah-i segélyútvonal újranyitásáról.
Az egyezményt vegyes fogadtatás övezte: több arab és muszlim állam üdvözölte Trump kezdeményezését és a béke esélyét. Ugyanakkor a Hamász nem vett részt az aláírási ceremónián és kijelentette, hogy a hosszú távú terv „teljesen Izraelnek kedvező” és „lehetetlen feltételeket” szab a palesztinoknak.
"I am very proud to announce that Israel and Hamas have both signed off on the first Phase of our Peace Plan... BLESSED ARE THE PEACEMAKERS!" - President Donald J. Trump pic.twitter.com/lAUxi1UPYh
— The White House (@WhiteHouse) October 8, 2025
Az eddigi adatok a konfliktus áldozatairól megrázóak: a palesztin egészségügyi minisztérium szerint már több mint 67 000 palesztin halt meg Gázában, míg Izrael csaknem 1 665 polgári áldozatot tart számon (ez utóbbi szám külföldieket is magába foglal). Emellett az izraeli hadsereg is 466 katonai áldozatot szenvedett.
Forrás: Reuters
A bombázások és földi harcok a polgári infrastruktúrát is súlyosan károsították: sok iskola és kórház megsemmisült, és több tízezer civil kényszerült elhagyni otthonát. A humanitárius helyzet kritikus, amíg nem tudnak szabadon átjutni a segélyszállítmányok, és amíg nem biztosítják a lakosság alapellátását.
A 20 pontos tűzszüneti megállapodás történelmi lehetőséget kínálhat Gáza stabilizálására, de a tartós békéhez átfogó politikai rendezés szükséges.
Az egyiptomi elnök már hangsúlyozta, hogy hosszú távon a kétállami megoldás biztosíthatja a palesztinok és az izraeliek jogainak együttes érvényesülését. Addig, amíg nem jön létre olyan végleges egyezmény, amely mindkét fél biztonsági és önrendelkezési igényeit kiegyensúlyozza (például két független állam létrehozása Izrael mellett), addig a tűzszünet inkább tüneti kezelés marad. A felek közti bizalmatlanságot és a rendezési akarat hiányát figyelembe véve elengedhetetlen a nemzetközi közvetítők aktív közreműködése és egy biztosítékokkal is alátámasztott, erős megállapodás.
A jelenlegi egyezmény fontos kezdő lépés, de önmagában nem oldja meg a konfliktus mélyebb okait. A korábbi tűzszünetek tanulsága, hogy a harcok kiújulhatnak. A nemzetközi közösségnek szoros felügyeletet kell vállalnia a megállapodás végrehajtásában, biztosítania kell a humanitárius segítség folyamatos bejutását, és támogatnia kell a valódi politikai párbeszédet. Csak így van esély arra, hogy Gázában – és a térségben – hosszú távon kiteljesedhessen a béke.
Szemlézte: Sápi Mátyás
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
