Sokak által nem várt fordulatot vett az amerikai diplomácia a napokban, amikor Bejamin Netanjahu izraeli miniszterelnök meghívást kapott az Egyesült Államokba Joe Biden amerikai elnöktől.
A látogatás jó kezdete lehet a már hónapok óta fennálló feszültségek enyhítésének a két ország között, hiszen ez volt az első alkalom, hogy az amerikai fél meghívta az izraeli miniszterelnököt, amióta decemberben újonnan hivatalba lépett.
Anna ellenére, hogy Izrael az USA egyik legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten, kapcsolatuk gyakran nehéz időszakokon mentek keresztül.
Az 1950-es években az Eisenhower-kormány került összetűzésbe David Ben-Gurionnal, Izrael első miniszterelnökével Egyiptom inváziója miatt. Az 1970-es években a Ford-kormányzat lehűtötte a kapcsolatokat, mivel Izrael vonakodott kivonulni az Egyiptomtól 1967-ben elfoglalt területekről. Az 1990-es években George H.W. Bush és Bill Clinton elnökök összecsaptak az egymást követő izraeli kormányfőkkel, köztük Netanjahuval a telepek építése miatt. Majd pedig két évtizeddel később Netanjahu és Barack Obama elnök között is elhidegültek a kapcsolatok – különösen azután, hogy Netanjahu Obama áldása nélkül tartotta meg saját beszédét a kongresszusban.
De míg a legtöbb korábbi nézeteltérés konkrét geopolitikai kérdésekre korlátozódott, a Joe Biden és Netanjahu közötti szembenállás eltérő ezektől, mivel „javarészt értékvitáról van szó”
– mondta Itamar Rabinovich, Izrael korábbi washingtoni nagykövete. A két ország közötti ellentétek legjelentősebb pontjai az izraeli legfelsőbb bíróság kapcsán végbemenő változások, a zsidó települések kiterjesztése a megszállt Ciszjordániában, valamint a palesztin kérdés.
Netanjahu - aki Izrael történelmének legjobboldalibb kormányzatát vezeti – igazságügyi reformja zavargásokat váltott ki Izraelben, valamint Joe Biden is erős kritikával illette. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy az amerikai-izraeli partnerségnek a demokrácia közös megközelítésében kellene gyökereznie és az igazságszolgáltatás efféle korlátozása megváltoztatná Izrael demokratikus jellegét, ami pedig aláásná azt a felfogást, hogy a két ország kormányzása azonos szemléleten kell, hogy alapuljon.
Az amerikai kormányzat emellett növekvő aggodalmát fejezte ki a ciszjordániai izraeli telepek növekedése miatt, amit az USA a palesztin állam Izrael melletti létrehozásának egyik legfőbb akadályának tekint.
Bár számos elemző szerint a palesztin államiság létrehozása már nem lehetséges, a Biden-adminisztráció számára mégis ez az út lenne a leginkább preferált megoldás az izraeli-palesztin konfliktusban. A kérdés jelentőségét mutatja az Államok ENSZ biztonsági tanácsában mutatott magatartása is, hiszen a USA ebben a kérdésben élt legtöbbször vétójogával, amint azt az alábbi diagram is mutatja.
Forrás: The Conversation
A számos ellentétet figyelembe véve nem csoda, hogy a jelenlegi közeledés mind Izraelben mind pedig az Egyesült Államokban megosztott fogadtatásban részesült.
A meghívás bejelentése csalódást okozott az izraeli ellenzéki pártoknak, amelyek arra szólították fel a Biden-kormányt, hogy még határozottabban foglaljon állást Netanjahu igazságügyi reformjával szemben. Ezzel szemben a miniszterelnök támogatói számára Biden megközelítései a kritikus ügyekkel kapcsolatban már túl erőteljesnek bizonyult. Amichai Chikli, Netanjahu diaszpóraügyekért felelős minisztere azt mondta, hogy Biden kifogásait az izraeli ellenzék "előre megszervezte”. Ezért nem meglepő, hogy kétkedve fogadják a kapcsolatok újfajta alakulását.
Az amerikai oldalt megvizsgálva az látható, hogy az Izraellel kapcsolatos amerikai politika egyre inkább a belpolitika egyik gyújtópontjává vált,
mivel a republikánusok kiállnak a zsidó állam mellett, a demokraták között pedig egyre nagyobb a megosztottság.
Az ellentétekre válaszul John F. Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, úgy nyilatkozott, hogy „Az újbóli találkozóból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy kevésbé aggódunk a bírósági reformok miatt, vagy kevésbé aggódunk a Netanjahu-kabinet egyes tagjainak szélsőséges tevékenysége és viselkedése miatt.” Emellett a Fehér Ház tisztviselői azt mondták, hogy „a személyes találkozó kilátásba helyezését nem szabad úgy értelmezni, hogy Biden feladja az izraeli vezető néhány keményvonalas álláspontjával szembeni ellenvetéseit”.
Bár a tisztviselők nem tértek ki arra, hogy mi késztette az elnököt arra, hogy most, Netanjahu nyilvánvaló engedményeinek hiányában meghívást tegyen – amit már hónapok óta halasztott – úgy tűnik, a vezetés úgy ítélte meg, hogy ellenségeskedés helyett inkább a baráti közeledés és konszenzus útján igyekeznek rendezni a kapcsolatokat.
A jó viszony további jele Herzog nemrég megejtett Fehér házi látogatása és az erről a napokban posztolt Twitter bejegyzés is.
Good to see you again Mr. President @POTUS, a true friend of mine & of Israel. Time & again you have shown a deep commitment to the strong bond between Israel & the US. As strong democracies, our alliance is based on shared values & is above any political controversy. ���� pic.twitter.com/n2Tf1S6KTO
— יצחק הרצוג Isaac Herzog (@Isaac_Herzog) July 18, 2023
Ahogyan azt Biden is említette: „a lehető legszélesebb körű konszenzusra van szükség,” valamint kitért arra, hogy a közös demokratikus értékek mindig is az amerikai-izraeli kapcsolatok egyik jellemzői voltak és kell, hogy maradjanak”.
Szemlézte: Potsay Zille Csenge
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
