A Local cikke arról számol be, hogy németországi kutatók hogyan próbálnak minél többet kideríteni a vírus terjedéséről és arról, hogyan állíthatják meg azt.
A kérdés, amit a járvány kitörése óta rengetegen feltettek: megfertőződhet az ember egy bevásárló kocsi, ajtókilincs vagy távirányító megérintésével?
A kutatók eddig nem jutottak egységes eredményre azzal kapcsolatban, hogy meddig tud megélni a vírus különböző felületeken. A német Szövetségi Kockázatfelmérési Intézet (BfR) jelentése szerint a koronavírus stabilitása sok tényezőn múlhat. Ilyen tényezők a hőmérséklet, a páratartalom és annak a felületnek az állapota, amin megtapadhatott.
A cikk megállapítja, hogy a jelenlegi kutatások szerint kicsi a valószínűsége, hogy az olyan importált áruk, mint étel, játékok, gépek, ruhák a fertőzés forrásai lehetnek. Bár az Amerikai Egészségügyi Intézet és az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a koronavírus műanyagon körülbelül három napig, a rozsdamentes acélon 24 óráig, papíron három óráig is képes megélni, ezeket a tanulmányokat kísérleti körülmények között végezték, ezért nem teljesen tükrözik a valós életben történő megfertőződési kockázatokat.
„A legtöbb megfertőződés a szűkebb összejöveteleken történt, ahol hosszabb ideig tartózkodtak az emberek egy légtérben” – mondta a bonni víruskutató, Hendrik Streeck a ZDF-en Markus Lanz beszélgetős műsorában. Ezt például azok a fertőzésgócok is bizonyítják, amelyek Ischglben, a síelést követő házibulikban, vagy a bergamói labdarúgómeccseket követően alakultak ki.
Heisenberg lett a koronavírus kitörésének epicentruma Németországban, miután pár koronavírus fertőzött részt vett az ott rendezett farsangi mulatságokon februárban. A mindössze kétszázötvenezres lakosú Heisenbergben eddig ezernégyszáz fertőzöttet és harminckilenc halottat jelentettek.
Hendrik Streeck és orvostanhallgatókból álló csapata kutatást kezdtek az említett térségben, hogy kiderítsék, hogyan terjed a vírus, és hogyan lehet megállítani. Az elkövetkező hetekben Heisenberget „élő laboratóriumnak” fogják használni erre a célra.
Ez az úgynevezett „Covid-19 csoporttanulmány”, amelyet március 31-én kezdtek meg. A tanulmány keretében a német lakosságra nézve reprezentatív ezer fős mintát vizsgálnak. Streeck és csapata alaposan kikérdezi a betegeket annak érdekében, hogy az alapbetegségeikkel és a koronavírussal összefüggésben okozati láncolatokat találjanak, és ezzel a koronavírus megelőzésére vonatkozó javaslatokat tudjanak kidolgozni a német lakosság és egész Európa számára.
Mivel a koronavírust laboratóriumban nem sikerült kitenyészteni a különböző felületekről vett minták alapján, kenetek alapján, a tudósok valószínűsítik, hogy már „halott” vírusok genetikai kódját hordozó RNS-t találták a vizsgált felületeken, azaz ajtókilincseken, távirányítókon és hasonló háztartási eszközökön. „Olyan háztartásokban jártunk, ahol erősen fertőző emberek éltek, ennek ellenére nem sikerült élő vírust találnunk egyetlen felületen sem.”
Mindez alátámasztja azt, amit korábban a berlini Charité kórház virológus orvosa, Christian Drosten is megállapított, miszerint a koronavírus rendkívül érzékeny a kiszáradásra, ezért valójában nagyon kicsi a valószínűsége, hogy például papírpénz vagy pénzérmék útján terjedjen.
Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia
