Olaf Scholz az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja utáni beszédében az új világrend központi fogalmává tette a Zeitenwende vízióját. A német kancellár a Foreign Affairs 2023 január-februári kiadásában fejtette ki elképzeléseit arról, hogy hogyan kerülhető el egy újabb hidegháború kitörése a multipoláris világrendben.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójával új korszak köszöntött be a geopolitikában. Előtérbe kerültek a Nyugat-vezette világrend kihívói – nagyobb részben Oroszország, kisebb részben Kína – amelyek nagyobb befolyást követelnek a nemzetközi rendszer tekintetében.
Ebben az új, kibontakozó világrendben kell megtalálnia a helyét mind Európának, mind az Unióban vezető szerepet játszó Németországnak.
#Zeitenwende speech by �� chancellor Olaf Scholz:
— Thorsten Benner (@thorstenbenner) February 27, 2022
Question is "whether we allow Putin to turn back clock or whether we mobilize power to set boundaries for warmongers such as Putin. This requires own strength. Yes, we want to & will secure our freedom, democracy & prosperity". pic.twitter.com/LZd00oLuTO
Három évtizeddel a Berlini Fal leomlása után Európa és a világ egyfajta békés időszakban találta magát. A Szovjetunió felbomlását követően feloszlani látszottak a bipoláris rend blokkjai és elkezdődhetett a globalizáció. A Varsói Szerződés megszűnésével elindult az európai integráció, valamint a korábbi keleti blokkba tartozó európai országok NATO-hoz való csatlakozása.
Ebben az időszakban az európai országok területi integritásának védelme háttérbe szorult, hiszen a felbomlást követő orosz külpolitika atlantizmusa azt mutatta, hogy a Föderáció partnerré válhat Európa számára.
Németország számára ezek az évek gazdasági fellendülést hoztak, hiszen megnyíltak a keleti blokk országainak piacai, valamint ekkor még Oroszország megbízható ellátónak bizonyult az energiaimport szempontjából.
Ennek ellenére az oroszok megerősödésével, valamint a Föderáció külpolitikájának átalakulásával – amit Vlagyimir Putyin elnök 2007-es Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián elhangzott beszéde egyértelműen mutatott – az ország egyre inkább fenyegetéssé vált az európai biztonsági rendszer számára.
A 2022-es eszkalációval pedig – ahogy a Kancellár fogalmazott – „az imperializmus visszatért Európába”.
Az orosz kérdés továbbra is kihívásként áll Európa előtt. Scholz kancellár véleménye szerint Németországnak az európai biztonság egyik fő biztosítékává kell válnia, annak ellenére, hogy a transzatlanti partnerség továbbra is életbevágó tényező a kontinens szempontjából. Ez egyértelmű változást jelez a német hozzáállásban, amit mutat az új német biztonsági stratégia kialakításának ténye, valamint a fegyverkereskedelem, illetve az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek (kiképzés és fegyver) új nézőpontja is.
Oroszország elrettentését azonban nem csak az Ukrajnának nyújtott segítség, de a Föderáció ellen bevezetett szankciók hosszútávú hatásai is segítik. Ez Németország számára különösen nagy próbatételt jelentett, hiszen az energiaipar orosz gáztól való függőségének mértéke az egyik legkiugróbb volt a kontinensen.
Scholz szerint az európaiak „megtanulták a leckét: az európai biztonság az energiaforrások diverzifikációjában és az energiafüggetlenségbe való beruházásban rejlik.”
Ez a klímaváltozás szempontjából is fontos szempont, hiszen a beüzemelendő LNG terminálok zöldebb megoldást nyújtanak. Ez segítheti a német célok elérését, azaz hogy 2045-re elérjék a klímasemlegesség állapotát.
Már az orosz invázió kezdetén megmutatkozott, hogy Európa a válsághelyzetekben képes egységesen reagálni az előtte álló kihívásokra. Scholz szerint – az integráció bővítése mellett – szükséges, hogy ezen reakcióképességet megerősítsék. Ennek egyik feltétele a német-francia együttműködés, valamint a korábban kialakult konfliktusok megoldása. Az egyik ilyen a migráció kérdése, amely esetben gyakorlatias, de az európai értékekkel egybehangzó politikát kell alkalmazni. A másik az Unió fiskális politikájának problémája. Tekintve, hogy a Zeitenwende új geopolitikai kihívásokat gördít az Integráció elé, annak egységes és gyors döntéshozatalra van szüksége. Ezt – a kancellár szerint – a többségi döntéshozatali mechanizmusok előtérbe helyezésével lehet elérni.
Az Uniót – különösen Németországot – próbatétel elé állítja továbbá Kína egyre gyorsuló felemelkedése. Ennek ellenére Scholz kancellár – utalva a Kínában tett látogatására, amelyről itt írtunk – kijelentette, hogy a Népköztársaság felemelkedése nem borítékolja az együttműködés elutasítását európai részről. Ezt az együttműködést az is mutatja, hogy a Hszi és Scholz közötti találkozó konklúziója – a kancellár szerint – egyértelmű volt:
az Ukrajna elleni nukleáris támadás mind német, mind kínai részről vörös vonalnak számítana.
Összefoglalva tehát az invázió által jelzett Zeitenwende a német kancellár szerint nem a nyugat alkonyát jelzi, inkább annak megerősödését. Ennek záloga pedig az európai kontinens országainak egysége és közös törekvése, hogy az Unió valódi független szereplője lehessen a multipoláris világrendnek.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
