Blog

Növekszik az Európai Unión belül Kelet-Közép-Európa súlya

Az orosz-ukrán háború lehetőséget biztosított számos kisebb, az EU keleti szárnyához tartozó állam számára, hogy növelje befolyását az államszövetségen belül - írja a The Economist.

Az orosz-ukrán háború lehetőséget biztosított számos kisebb, az EU keleti szárnyához tartozó állam számára, hogy növelje befolyását az államszövetségen belül - írja a The Economist.

A 2004-ben és utána belépett EU-tagállamok sokáig az EU perifériájára szorultak a döntéshozatali folyamatokban. Németország, Franciaország és 2016-ig az Egyesült Királyság gazdasági és diplomáciai súlya túlságosan soknak bizonyult. Most, 2023-ban azonban már egy éve tart az ukrajnai háború, és ez számtalan dolgot megváltoztatott. Először is bebizonyosodott a Nyugat tévedése Oroszországgal kapcsolatban. A kelet-európai államok, különösen a Baltikum és Lengyelország rendszeresen figyelmeztettek Moszkva agresszív terveire, azonban a Nyugat inkább a gazdasági együttműködésre törekedett. Most, hogy politikai tévedésük bebizonyosodott, a lengyelek vezette blokk külpolitikai elképzelései kerülhetnek előtérbe. Követeléseik is jogosabbak a Nyugattal szemben: hadianyagraktáraik kiürültek, országaik megteltek ukrán menekültekkel, így a háború terhének nagyobb részét viselik. Nemrég indult újra Bulgáriában amerikai segítséggel egy 122 mm-es lövegekhez való lőszereket gyártó gyár. Lengyelország Ukrajnának átadott T-72-es változatai helyébe amerikai Abramsokat kap. Még a belső közvéleményt is megnyerte az ország: az újabb és újabb fegyverkezési programok bejelentését nagyrészt közmegegyezés fogadja.

Az Oroszország elleni szankciók pedig valószínűleg a harcok befejeződése után sem érnek véget,

így a kelet-közép-európai államok befolyása itt is érvényesül. Messzebb tekintve a Kínával is kiéleződő gazdasági vetélkedésből is profitálhatnak az alacsonyabb bérszínvonalú régiós államok, hiszen számos gyárat, termelési láncot telepíthetnek vissza nyugati cégek Nyugat-Európához közel, elsősorban Kelet-Közép-Európába.

Természetesen Közép-Európa országai sem egységesek. Magyarország például határozottan elutasítja fegyverek küldését Ukrajnába, és a győzelem kivívása helyett mielőbbi béketárgyalásokat sürget. Ezzel egyes nyugati EU-országok, például Franciaország mérsékeltebb látásmódját erősíti, és gyengíti a többi állam Oroszország-ellenes álláspontját. Más olyan szemszög is van egyébként, ahonnan nézve nem kedvező a kelet-közép-európai államok helyzete.

Az Európai Unió például láthatóan nem értékeli mindenen felül Ukrajna támogatását

és például Lengyelország esetében még mindig blokkolja 35 milliárd járvány utáni rekonstrukcióra kiutalt euró érkezését az országba. Ez érzékelteti, hogy ezek az országok még mindig a „kistestvér” szerepét töltik be. A román fővárosban tartott 2015-ös találkozóról elnevezett „Bukaresti Kilencek” mindössze az Európai Unió lakosságának ötödét, GDP-jének mintegy 10%-át foglalják magukban.


Forrás: Világbank

Éppen ezért logikus számukra nemcsak az EU-n, hanem például a NATO-n belül keresniük befolyásuk érvényesítését.

Az Egyesült Államok különösen nagy figyelemmel reagál a közép-európai országok terveire, és katonai téren kiemelten segíti őket.

Mindenképpen fontos lenne, hogy a Bukaresti Kilencek egységesítsék álláspontjukat az ukrajnai háborúval kapcsolatban, közelítve az álláspontokat Budapest és Varsó között, közös minimumokban megegyezve. Hiszen a háború akkor is súlyosan hathat rájuk, ha esetleg Ukrajna győz. Az Orosz Föderáció megrengése, esetleg széthullása hatalmas humanitárius válságot és politikai katasztrófát idézne elő, amivel Kelet-Közép-Európának is szembe kellene néznie frontrégióként. Éppen ezért lényeges konszenzusra jutni arról, hogy hogyan kerülhetőek el az orosz befolyás esetleges növekedésének káros hatásai, miközben Moszkva összeomlása, esetleg nukleáris eszkaláció sem következnek be. Ha Kelet-Közép Európa államai sikeresen összehangolják akcióikat ezen a téren, az Európai Unió és a NATO kulcsszereplőivé válhatnak a következő években, évtizedekben.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon