Blog

Nukleáris veszedelem napjainkban

2023. Fukusima, Japán. Tizenkét évvel a Fukusima Daiicsi atomerőmű-baleset után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség engedélyt adott a megmaradt nukleáris hulladék megsemmisítésére. A hivatalos álláspont szerint az eljárás biztonságos, mégis rengetegen tartanak nem várt következményektől.

2023. Fukusima, Japán. Tizenkét évvel a Fukusima Daiicsi atomerőmű-baleset után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség engedélyt adott a megmaradt nukleáris hulladék megsemmisítésére. A hivatalos álláspont szerint az eljárás biztonságos, mégis rengetegen tartanak nem várt következményektől.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2023. július 4-én hagyta jóvá a japán kormány azon tervezetét, amely szerint mintegy 1,2 millió tonnányi vizet juttatnának a Csendes-óceánba. Tokió döntése nyomán a Fukusima Daiicsi atomerőmű 2011-ben bekövetkezett balesete után a reaktorban maradt hűtővizet az elkövetkező 30-40 év során lassanként pumpálnák vissza a tengerbe, ezzel megkezdve a reaktor végleges leállítását. Bár az illetékes hatóságok szerint a víz megfelelően tisztított, környezetre veszélyt nem jelentő állapotban kerülne az óceánba,

a többség nincs meggyőződve arról, hogy Tokió helyesen jár el.

Úgy tűnik azonban, hogy senki nem állhat a hatóságok útjába: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyi halászok, mi több a környező országok hangos felszólalásai ellenére is engedélyezte az eljárást. Az erőművet fenntartó és korábban üzemeltető Tokyo Electric Power Company (TEPCO) ugyanis helyhiányra hivatkozott, amikor benyújtotta a kérdéses eljárásra vonatkozó tervezetet. A felülvizsgálat során az IAEA úgy találta, “az emberekre és a környezetre gyakorolt hatás elhanyagolható” , így már idén augusztusban megkezdődhet a folyamat.

 A döntés nyomán számos ország fogalmazott meg éles hangvételű kritikát.

A japán félnek még mindig sok problémája van a tengeri kibocsátás legitimitásával, a tisztítóberendezések megbízhatóságával és az ellenőrzési programok tökéletesítésével.”

- olvasható például egy kínai nyilatkozatban. Kína a többi között a nukleáris szennyezés emberekre gyakorolt hatásoktól is tart, így az sem véletlen, hogy a fukusimai tragédiát követően szigorú korlátozásokat vezettek be a japán erőmű környékéről érkező zöldségekre, gyümölcsökre és halakra is.

Dél-Korea esetében a kép árnyaltabb, hiszen nagy az eltérés a kormány és a közvélemény álláspontja között.  Míg tízből nyolc koreai tartja aggasztónak a japán intézkedéseket, addig a szöuli kormány hivatalos nyilatkozatban fejezte ki támogató szándékát Japán felé. Yoon Suk Yeol koreai elnök jó ideje a két ország közötti diplomáciai kapcsolat javításán dolgozik, így érthető, hogy egyike a döntés kevés támogatóinak.

Az állam hivatalos állásfoglalása ellenére számos koreai tart káros következményektől. Sokan vásárolnak például nagy mennyiségű sót vagy egyéb élelmiszereket, hogy egy esetleges szennyezés esetén álljon rendelkezésre elegendő biztonságos étel. A koreai piac is megsínylette Japán rendelkezéseit, hiszen egyre csökken az emberek bizalma a felkínált áruban.

Most sokkal nehezebb értékesíteni, mivel az ügyfelek egyre több kérdést tesznek fel, sokat aggódnak”

- nyilatkozott Jin Wol-sun. A szöuli Noryangjin piac árusát egy, a helyi hatóságok által végzett sugárzásvizsgálat során kérdezték a vásárlók magatartásáról, mivel a véletlenszerű mérések is a fogyasztók megnyugtatására készültek.

Japán álláspontja szerint mind Dél-Korea, mind pedig Kína nagyobb mennyiségű radioaktív hulladékot juttatott a tengerbe a korábbi években, mint ami a jelenlegi japán tervezetben szerepel.

A megnyugtatásul szánt nyilatkozatok ellenére minden területen állandósulni látszik a bizalmatlanság, Dél-Koreában több tüntetést is rendeztek.

Környezetvédelmi szempontból is rengetegen tartják meggondolatlannak Japán lépéseit, többen úgy vélik az intézkedések a tizenkét évvel ezelőtti állapotba juttatják vissza a környező területeket.

Mi itt Fukusimában semmi rosszat nem tettünk, akkor miért kell összezavarniuk az óceánunkat?"

- vetette fel Haruo Ono. A férfi a Fukushima Daiichi-től 34 mérföldre fekvő település halásza, aki a környezeti problémák mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet további drágulást hozhat a halpiacon.

A helyzet mindenképpen csak fokozódni látszik, hiszen a japán hatóságok hosszú idő óta nem kerülhettek hasonlóan nehéz helyzetbe. Az emberek bizalma mind az országon belül, mind pedig a környező országokban megingott, ami hosszú távon az ország nemzetközi kapcsolatai szempontjából lehet meghatározó. Japántól távol is hatalmas hullámokat keltettek az események, amelyek intő jelül szolgálhatnak mindenki számára. A TEPCO döntéshozói igyekeznek megnyugató válaszokat keresni az emberek kérdéseire, ennek ellenére a népesség egyre erősödő bizalomvesztése figyelhető meg, amely komoly problémákat okozhat a térségben. A hatóságok és a környezetvédelmi szervek eltérő álláspontja továbbá jól mutatja, hogy a fukusimai erőmű leállításánál a környezeti tényezőket a költséghatékonyság írta felül, ám a végleges megoldás még várat magára.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon