Blog

Nyaralás a klímakatasztrófák árnyékában

Az elmúlt hetekben akármerre is jártunk, nem kerülhettük el azokat a híreket, amelyek az Európában jelenlévő extrém időjárásról szólnak. Az egyre növekvő hőmérséklet és az ebből következő erdőtüzek pedig már az emberekre is komoly veszélyt jelentenek. Az idei szélsőséges jelenségek újabb…

Az elmúlt hetekben akármerre is jártunk, nem kerülhettük el azokat a híreket, amelyek az Európában jelenlévő extrém időjárásról szólnak. Az egyre növekvő hőmérséklet és az ebből következő erdőtüzek pedig már az emberekre is komoly veszélyt jelentenek. Az idei szélsőséges jelenségek újabb emlékeztetői annak, hogy bolygónkat egyre inkább fenyegeti a globális felmelegedés és ha ennek útjába akarunk állni, változtatnunk kell az életvitelünkön a mindennapjainkban és a nyaralásunk alatt egyaránt.


A jelenlegi rendkívüli meleg az Afrikából érkező Cerberus hőhullám eredménye, amely az eddigiekhez nem fogható forróságot hozott számos európai országba. A hőhullámról és hatásairól bővebben itt írtunk.

A rekkenő hőség Görögországban okozta a legnagyobb károkat, ahol a napok óta tartó erdőtüzek ezreket kényszerítettek arra, hogy elmeneküljenek a tengerparti üdülőhelyekről.

Ezen kívül ki kellett üríteni számos nyaralót, valamint a hatóságok lezárták az autópályákat is a perzselő hőség következtében. A legnagyobb lángok Dervenohoriában, az Athéntól mintegy 45 km-re északnyugatra fekvő Viotia falucsoportjában ütötték fel a fejüket, de a kelet-attikai tengerparti üdülőhelyen, Saronidában és a korinthoszi Loutraki mellett is aktívak voltak a tüzek, annak ellenére, hogy folyamatos erőfeszítéseket tettek a megfékezésükre. 

Emellett a napokban csaknem 20 000 embert evakuáltak Rodoszról,

mivel a sziget egyes részeit elpusztították a lángok. A károk minimalizálására és az emberek kimentésére a hatóságok evakuálási parancsot adtak ki több településre is, vízöntő repülőgépeket vetettek be a földi tűzoltás segítségére, a tüzek által érintett területek lakói és látogatói mobiltelefonos riasztásokat kaptak a polgári védelmi minisztériumtól, valamint az önkormányzati dolgozók is segítenek az idős és kiszolgáltatott embereknek az evakuálásban.

Annak ellenére, hogy a nyári tüzek nem szokatlanok Görögországban, a jelenség egyre gyakoribbá válik, a bolygó felmelegedésének következtében. Ezt erősíti meg Görögország miniszterelnökének, Kiriakosz Micotakisznak a nyilatkozata is mely szerint „Az éghajlati válság már itt van, háborúban állunk" – írja a Politico

A klímaváltozással és annak hatásaival az Unió is évek óta foglalkozik. Az Európai Parlament turisztikai munkacsoportja, amelyet az ágazaton belüli problémák kezelésére hoztak létre, munkája során igyekszik a rövid távú bérlésre, a digitalizációra és a szervezett utazások szabályozására összpontosítani. Emellett az Európai Bizottság idegenforgalmi stratégiája szerint az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló intézkedéseknek "mindig szerepelniük kell a nemzeti, regionális és helyi szintű intelligens és fenntartható idegenforgalmi stratégiákban egyaránt". Továbbá arra ösztönzik a turisztikai célpontokat, hogy a Horizont Európa éghajlatváltozási alkalmazkodási misszió keretében hozzáférjenek a kutatási és finanszírozási lehetőségekhez, valamint politikájukban kiemelt figyelmet kap turizmus és a közlekedés környezetbarátabbá tétele.

Mindezek ellenére az uniós stratégiák is még számos fejlesztést igényelnek a hosszú távú célok elérésének érdekében,

mivel a Parlament turisztikai munkacsoportja a szélsőséges időjárás hatásának elemzésével ezidáig keveset foglalkozott, továbbá a Bizottság politikája nem terjed ki az idegenforgalmi ágazat éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására.

A nemzetközi szinten túl azonban fontos lenne, hogy egyéni szinten is változtatásokat eszközöljünk mind a hétköznapjainkban, mind pedig a vakációnk idején. Annak ellenére azonban, hogy az Eurobarometer 2021-es felmérése szerint a megkérdezett uniós polgárok 81,8%-a lenne hajlandó fenntarthatóbbá tenni az utazási és turisztikai szokásait, a környezetvédelem még mindig nem az elsődleges szempont az úticél kiválasztásakor fontosnak tartott tényezők közül.

Annak ellenére, hogy a globális felmelegedés egy olyan probléma, ami nemzetközi szinten is komoly fellépést igényel és nemzeti erőfeszítések nélkül is kevés a valószínűsége, hogy megállítható, ezeknek a szempontoknak az előtérbe helyezésével, egyéni szinten is hozzájárulhatunk a károk csökkentéséhez.

Szemlézte: Potsay Zille Csenge

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon