Nagyjából június 6-ától számíthatjuk azt, amikor az ukrán hadsereg támadásba ment át Zaporizzsja és Donyeck megyékben, az Azovi-tenger elérését célozva. Komoly áttörés mindeddig – 2023 június utolsó harmada - nem történt, ebben pedig lehetséges, hogy része van az orosz hadsereg rögtönzött átszervezésének is - hívja fel figyelmet orosz Telegram-csatornák adatai alapján Samuel Bendett haditechnikai szakértő.
Komoly meglepetést okozott az ukrán hadseregnek az orosz csapatok által tanúsított szilárd védelem a zaporizzsjai fronton. Számos területen visszaverték az oroszok az ukránokat, nagy propagandasikert aratva a kilőtt német és amerikai páncélosok felvételeivel. Az ukránok számára eleinte ígéretesen alakuló Velijka Novoszilka térségében is gyors ellentámadás reteszelte el a támadók útját, megállásra kényszerítve őket. Zajlanak viták például arról, hogy az ukránok bevették-e az első orosz védelmi vonalat egyes szakaszokon, vagy nem, de a védelem eredményességének tényén ez nem változtat.
A sikernek több oka van; úgy tűnik, ezek közül az egyik, hogy az oroszok egyszerűen gyorsabban reagálnak az ukrán manőverekre, mint korábban.
Egy „Makszim Kalasnyikov” felhasználónevű orosz katonai blogger arról írt, hogy az orosz csapatok komplex módszerekkel okoznak veszteséget az ukránoknak, különösen a légvédelemnek. Az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló, 50-70 kilométer hatótávolságú „siklóbombák”-kal felszerelt repülőgépek jóval a frontvonalon túlról indítják bombáikat az ukrán csapatok ellen. Ezt az ukránok csak akkor állíthatják meg, ha légvédelmi indítóállásaikat közelebb vonják a frontvonalhoz. Ezeket azonban szisztematikusan célba veszik az orosz „Lancet” öngyilkos drónok, míg a személyzet ellen mesterlövészeket vetnek be. A mesterlövészek megtalálására indított ukrán ellenlökéseket pedig hatékony aknavetőtűzzel tartják távol az orosz csapatok.
1/ Russian Telegram channels are discussing a new Ukrainian air defense suppression tactic: Russian aviation launched guided bombs/missiles from a safe distance, forcing Ukr. military to position air defense systems closer to the front line to shoot them down. Then... pic.twitter.com/7QmGECjdwt
— Samuel Bendett (@sambendett) June 13, 2023
„Kalasnyikov” szerint ez a jelenség arra utal, hogy az egyes orosz fegyvernemek gyors információcserére képesek. A légierő gyorsan továbbítja a légvédelem előrevonásának tényét, amelyet a drónkezelők és különleges alakulatok közösen küzdenek le, miközben a reguláris hadsereg aknavetőinek a segítségét is igénybe veszik. Nincs szükség arra, hogy minden fegyvernemnek a parancsnoki láncán végigfusson az információ és a kérés az együttműködésre.
Ez azért nagy eredmény, mert az orosz hadseregre hagyományosan jellemző volt a nagyon hierarchikus, a parancsnoki láncot szigorúan betartó működési mód.
Az ukrajnai háborúban is nagy hátrányára vált nekik ez, míg az ukránok már javarészt átálltak a lazább, az alacsonyabb rendű parancsnokoknak nagyobb mozgásteret biztosító rendszer működtetésére. Úgy tűnik, mostanra az orosz hadseregen belül is lehet valamelyest reform ebben az irányban.
Természetesen „Kalasnyikov” történetéből más elemeket is megfigyelhetünk. Fontos részlet a siklóbombák tömeges megjelenése, amely többnyire régi FAB-500 szabadesésű bombák felújításával valósul meg, és a tény, hogy az ukrán légvédelmi rendszerek ennyire értékesek. Az orosz légierő technikailag is találékony tehát, és a téli bombázóhadjárat, ha nem is volt döntően sikeres, megtette hatását, s miatta az ukrán légvédelem továbbra sem bővelkedik indítóegységekben. Az oroszok tehát a technikai újítások, korábbi előnyök kihasználásával és szervezeti innovációk hatásával tartják vissza Ukrajna haderejét az áttöréstől egyelőre. Kérdéses, hogy csak lassító hatásról vagy döntő hadműveleti sikerről van-e szó az orosz újítások kapcsán.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
