A már több, mint egy éve tartó, legújabb fejezete az arab-izraeli konfliktusnak érezhető kilengéseket produkált a kőolaj piacán, a nyomás pedig azóta sem enyhült érdemben, ugyanis Izrael és az arabok ügyét felkaroló Irán újra meg újra az eszkaláció irányába terelik a konfliktust. A piacok tehát folyamatosan árazzák a kockázati prémiumot, ezért is lehet meglepő, hogy a legutóbbi, Iránt érő izraeli csapás után az olajárak még csökkentek is. Milyen válaszra számíthatunk Irántól? Milyen hatással lesz ez az olaj árára?
Irán – akkori nevén még Perzsia – már a 20. század kezdete óta fontos szerepet tölt be a globális kőolajellátás biztosításában. Az első világháború idején például a brit haditengerészet hajóit látta el üzemanyaggal, ma pedig (elvileg) Kína vásárolja meg az iráni olaj majdnem egészét. Emlékezetes, hogy még a Trump adminisztráció idején az Egyesült Államok megkezdte Irán szankcionálását, az iráni atomprogram békés céljai kapcsán kialakult amerikai kétségek miatt.
A szankciók érintették a kőolajat is, ami miatt több, mint 80%-kal esett az energiahordozó exportja. Azóta, bár már javult a helyzet, még mindig nem érte el a szankciók előtti szintet az eladások mértéke – legalábbis hivatalosan.
Mindazonáltal, a 2023 október 7-i Hamász terrortámadás, majd az annak nyomán kialakuló kvázi háborús-szintű konfliktus az olaj árát a már addig is magas szintről először még feljebb tolta. Idővel azonban az árak némi esésnek indultak, amit a napi hírfolyamok mozgattak hol egy kicsit feljebb, hol lejjebb. A Hamász, illetve a szintén Izrael ellen fegyvert fogó Hezbollah széles körben Irán által támogatott és irányított terrorszervezeteknek vannak bélyegezve, emiatt az iráni részvételt a piacok borítékolhatónak ítélték.
Az olajpiacon egyébként nagyon érdekes dinamikák dolgoznak. Ahogy az az alábbi ábrán is látható, nagyjából 80 dolláros hordónkénti ár az, ami átlagosnak mondható a Hamász támadása óta, viszont egyes hetek és hónapok az átlagnál sokkal magasabb értékeket is hoztak. A legtöbbször éppen az Irán és Izrael párharcából fakadó várakozások voltak azok, amelyek mozgatták az árfolyamot és a napi harctéri és politikai fejlemények sokat tettek az árak volatilitásáért.
Az Izrael és Irán közti viszály egyik legfrissebb, eszkalációs jellegű cselekedete az volt, mikor az izraeli légierő több Irán területén található katonai célpont ellen is csapást mért október 26-án. „Normál” esetben az ilyesmi már elégséges ürügy a háborúra, közel-keleti kontextusban pedig már kis híján egy átlagos szombat este.
A piaci szereplők is hasonlóan látták ezt, ugyanis az izraeli csapást mérsékeltnek titulálták, amiért az nem az Irán számára oly kritikus kőolaj infrastruktúrát célozta.
A Brent típusú kőolaj ára 28-án, hétfőn több, mint 4%-ot esett a hétvégi esemény hatására.
Brent oil futures set to expire in December decreased by 4.1%, closing at $72.97 a barrel, while West Texas Intermediate crude futures fell 4.2% to $68.76 a barrel by 19:57 ET (23:57 GMT). Read more: https://t.co/wYlrKwABcC#Oil #Oilprices #markets pic.twitter.com/L52kDB0gEG
— Economy Middle East (@Economy_ME) October 28, 2024
Az iráni külügyminisztérium egy szóvivője úgy fogalmazott, hogy „minden rendelkezésre álló eszközt használni fognak” arra, hogy válaszoljanak Izrael támadására. Izrael ugyanakkor a saját retorikája alapján éppen maga válaszolt egy korábbi, Irán által elkövetett támadásra.
Arra vonatkozólag, hogy mi lehet az iráni válasz, csak találgatni lehet. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a korábbról már ismert rakétákkal és drónokkal kísérelnek majd meg csapást mérni (irreguláris segítőikkel kiegészülve), viszont az ilyen jellegű támadásokkal szemben Izrael – és az őt támogató amerikai haderő – ellenállóképessége igen magas. Bármi más jellegű lépés az eszkaláció kockázatát hordozza, amit Irán eddig igyekezett kerülni. A legtöbb témával foglalkozó értékelő szerint
Iránnak nem áll érdekében átlépni a háborús küszöböt és a térségben működő irreguláris iszlamista csoportok proxyként való alkalmazása is ezt bizonyítja.
Az sem lehet véletlen, hogy az iráni védelmi ipar legnépszerűbb exportcikkei a drónok lettek és nem az olyan konvencionális harcjárművek, mint a harckocsik. Irán sejtheti, hogy egy, az ukrajnaihoz hasonló viadalban nem érné el a céljait.
Amennyiben az eddigi forgatókönyv szerint alakulnak az események, nem gondolom, hogy az olajárakat befolyásolnák a közel-keleti történések. Azonban, ha Irán ezúttal emelne a téten és más eszközökhöz folyamodna, attól minden bizonnyal megriadnának a kereskedők. Ennek a kockázata ugyanakkor jelenleg alacsony.
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
