Az Orosz Föderáció fegyveres erői erőteljesen leszerepeltek február 24-e óta az ukrajnai invázióban. Vajon az Egyesült Államok hadserege elkövetné-e ugyanezeket a hibákat, vagy könnyebben lerohanna egy ekkora országot? Raphael S. Cohen felvetései alapján elemezzük a kérdést.
Miközben az orosz hadsereg komoly teret nyert Ukrajnában, még mindig nem látszik az a döntő siker, ami egyértelművé tenné, hogy Moszkva képes legyűrni Kijev erőit. Az orosz hadsereget a 2008-as grúziai invázió kudarcai óta reformoknak vetették alá, amelyek papíron impozánsak voltak – most mégis úgy tűnik, a haderő gyenge lábakon áll.
Kérdéses, hogy a többi szuperhatalom hadereje - amely papíron hasonlóan roppant méretű - hogyan szerepelne egy ilyen háborúban? Előfordulhat, hogy
az amerikai hadsereggel kapcsolatosan is hasonló kétségeink vannak. Hiszen az amerikai haderő két közelmúltbeli háborúban is kudarcot vallott, alig egy éve, hogy a tálibok kénye-kedvére hagyta Afganisztánt.
Természetesen ezek a háborúk aszimmetrikus gerillaháborúk voltak, amelyeket nehéz összehasonlítani egy nagy, „szabványos” hadjárattal. Mégis át lehet tekinteni néhány kulcsterületet, amelynek a működésével, vagy lehetséges működésével kapcsolatosan összehasonlítható a két haderő.
Az orosz hadsereg egy tekintetben máris nagy hátrányban van: ez nem más, mint a logisztika: ellátási rendszere ugyanis komolyan leszerepelt az ukrajnai háború elején. Harckocsioszlopok fogytak ki a lőszerből, hatalmas dugóba szorultak a szállító tehergépkocsik Kijev és a fehérorosz határ között. Úgy tűnik,
csak akkor működik jól az orosz logisztika, ha a vasutakra támaszkodhat.
Egyes elemzők ennek tulajdonítják a donyecki sikereket is: a közelben sűrű vasúthálózat húzódik, míg Kijevtől nyugatra ez nem mondható el.
Ezzel szemben az amerikai logisztika megdöbbentő erejű. Már a koreai háborúban is elsöprő erővel támogatta a fegyveres erőket: amikor a kínai ellentámadás miatt a hadsereg a part felé vonult vissza, a légierő összeszerelhető hídelemeket dobott le, hogy pótolja az ellenség által felrobbantott hidakat. A katonai logisztika mind Afganisztánban, mind Irakban képes volt folyamatosan ellátni a hadsereget lőszerrel, élelmiszerrel, üzemanyaggal - akár több ezer kilométeres távolságból. Igaz, ott nem kellett erős ellenséges légierővel és tüzérséggel szembenézni. Ugyanakkor Ukrajnában is légifölényt élveznek az oroszok és az ukránok által bevetett HIMARS rakétaindítók is csak egy-egy ponton sebzik meg az orosz logisztikát, ha még annyira igyekeznek is.
Southern Axis Update
— ISW (@TheStudyofWar) August 2, 2022
Russian forces maintained defensive positions along the Kherson Oblast administrative border and continued to undertake measures to hinder Ukrainian advances. Ukrainian forces continued to disrupt Russian logistics in Kherson Oblast. https://t.co/z2Wc05k7vJ pic.twitter.com/sQJNkLGLTN
A szállítási rendszer fő gondja az elavult technika és szervezés. Hasonló hadszíntéren egyértelmű, hogy az Egyesült Államok képes lenne folyamatosan ellátni a hadseregét.
Arról nem is beszélve, hogy az amerikai légierő mindenféle mérőszám szerint erősebb az orosznál, így sokkal komolyabban tudná védeni a saját utánszállítási útvonalait.
Kissé kevésbé katonai, inkább politikai jelentőségű a második probléma. Lenne-e elegendő katonai ereje az Egyesült Államoknak lefolytatni egy ilyen háborút? Nagyon nehéz összehasonlításokat tenni itt, szinte értelmetlen, hiszen nagyon nehezen kerülne Amerika egy orosz-ukrán konfliktushoz hasonló helyzetbe. Annyi bizonyos, hogy
az amerikai közvélemény a terrorellenes háború hosszú évei után nehezen visel bármilyen komoly katonai áldozatvállalást.
Így egy hasonló háborúban roppant nyomós oka kellene, hogy legyen az amerikai szerepvállalásnak, tényleg olyasmi, ami létében fenyegeti az amerikai társadalmat. Azonban az Egyesült Államoknak pontosan ez a tanulság beleégett a tudatába a terrorellenes háborúk folyamán: reális hadicélokat kell kitűzni, felmérni a valós lehetőségeket és a stratégiai nyereséget, mielőtt belesodródnának egy fegyveres konfliktusba. Egyes elemzők éppen Oroszországot dicsérték a közelmúltban, amiért Szíriában és Grúziában is egyértelmű, nyerhető konfliktusokat vállalt. Azonban ezzel Moszkva elbízta magát, és most Ukrajnában túllőtt a célon. Ha meg akarjuk találni a legfontosabb pontot, ahol az Egyesült Államok jobban szerepelne Oroszországnál egy ukrajnai szintű konfliktusban, az elég egyszerű: Washington sokkal több tapasztalattal a háta mögött képes lenne reálisabban eldönteni, hogy belevágjon-e egy ilyen kalandba, kitegye-e hadseregét egy ilyen erőpróbának.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
