Angela Merkel (elhibázott) klímapolitikájáról és a Zöldek felemelkedéséről értekezik Kalina Oroschakoff a Politico európai kiadásának hasábjain.
A szerző szerint Merkelt sokáig „klíma kancellárnak” hívták, mert aktívan kivette a részét a globális felmelegedés elleni küzdelemből. A lap azonban kiemeli, hogy a német kormányfő inkább külföldön ért el sikereket a klímapolitikában. Merkel nevéhez fűződik az első klímakonferencia megszervezése Bonnban és nagy szerepet játszott a Kiotói egyezmény tető alá hozásában is. A német kancellár a G8 és G7 formációkban is folyamatosan kardoskodott a széndioxid kibocsátás csökkentése mellett.
Belföldön azonban szinte teljes kudarc jellemezte a kormányzását a témában.
Németországban szinte egyáltalán nem „zöldült” meg a szállítási vagy az építőipari szektor. A 2020-as kibocsátás csökkenést sem tudták volna elérni, ha a koronavírus járvány miatt nem mérséklődött volna drasztikusan a közlekedési és ipari kibocsátás. A Politico szerint egy civil szervezeteknek rendezett konferencián Merkel beismerte, hogy túl keveset foglalkoztak a környezetvédelem kérdésével, mert a legtöbb idejüket lekötötte a migrációs válság menedzselése.
A legújabb fejlemények szerint Németország csak 2038-ra számolja fel az összes szénerőművét. A szolgáltatókkal kötött megállapodás szerint a német kormány eurómilliárdokat fizet a tulajdonosoknak a bezárásokért. Az egyezményt sokan támadták, mivel túl késői a kitűzött időpont és túl nagy kompenzációt kapnak az erőművek.
A lap szerint a fentebbi megállapodás a német politikai elit, az ipar és az érdekcsoportok közötti jól kiszámolt, mindenkit remekül kielégítő egyezmény.
Hasonló volt a szerző szerint az ország 2019-es klímapolitikai törvénye is. Ezzel szinte mindenki egyetértett, kivéve a német bíróság. A kényes kompromisszumot végül az ország alkotmánybírósága robbantotta szét, ugyanis a testület kimondta, hogy a törvénytervezet alkotmányellenes. Indokként azt jelölték meg, hogy túl nagy terhet ró a jövő generációira.
A bírósági döntés ahhoz vezetett, hogy a kormányzó pártok egymásra licitálva próbáltak elfogadni egy új klímavédelmi törvényt. A verseny azzal magyarázható, hogy a Zöldek (amely pártnak értelemszerűen fő profilja a környezetvédelem) hónapok óta egyre erősödtek. A két kormánypárt (a jobboldali CDU/CSU és a balközép SPD) így megpróbálta maga tematizálni a témát, ezzel kihúzva a talajt a Zöldek alól, sikertelenül.
A lap szerint azonban kérdéses, hogy az új klímatörvény elég lesz-e, hogy megmentese a vereségtől az eddig legerősebb CDU-t.
A Zöldek természetesen nem értenek egyet az tervezettel, szerintük nem elég ambiciózus. Az egyik Bundestag képviselőjük szerint a kormánypártok ideológiai okokból és az ipari lobbi nyomására meghiúsították a valódi környezetvédelmi keretrendszer kialakítását.
A zöldpárt egyébként történetében először vette át a vezető szerepet Merkel pártjától a közvélemény-kutatásokban. Ebben nagy szerepet játszottak a CDU körül kirobbanó botrányok, valamint a Zöldek centrum felé húzása is.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
