Nemrég az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa öt év után újra napirendre tűzte a Kim rezsim vezette Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban elkövetett emberi jogi attrocitásokat.
A humanitárius szituáció az országban évek óta tragikus: Jesús Crespo Cuaresma és szerzőtársainak becslése¹ szerint a mélyszegénységben élők aránya elérheti a 60%-ot, ami a körülbelül 26 milliós államban több, mint 15,6 millió főt jelent. Ennek ellenére az elmúlt öt évben a phenjani vezetés szinte semmilyen szinten nem került felelősségrevonásra, a nemzetközi diskurzus a lakosság helyzete helyett a diktatórikus rezsim nukleáris programjára, valamint annak nemzetközi rendszerben való útkeresésére fókuszált. A Biztonsági Tanács ülésének vonatkozásait Robert R. King Korea-kutató, a Center for International and Strategic Studies szenior tanácsadója elemezte.
Észak-Korea szeptember 9-én ünnepelte függetlensége hivatalos kikiáltásának 75. évfordulóját, aminek tiszteletére nagyszabású katonai parádét rendeztek, bemutatva a haderő legújabb fegyvereit. A hivatalos felvételeken megjelenő ünneplő tömeg azonban kevéssé reprezentálja az országban uralkodó állapotokat, amelyeket a rezsim által elkövetett alapvető jogsértések is tetéznek.
Ezen körülmények következtében került megrendezésre az ENSZ Biztonsági Tanácsának Észak-Koreával foglalkozó ülése is. Hasonló megbeszélést a BT-ben utoljára 2017 decemberében tartottak, miután 2014 óta minden évben megrendezték azt.
King szerint az egyeztetések félbeszakadásának oka főként az erősen fluktuáló amerikai-észak-koreai kapcsolatok voltak. Ezt mutatta, hogy a Trump-adminisztráció 2018-tól megengedő politikát alkalmazott a Kim-rezsimmel szemben, amit tükröz az elnök és Kim Dzsongun találkozója is.
Bár az egyéves kihagyást követően, 2019 decemberében nyolc BT-tag is kiállt az emberi jogokkal kapcsolatos egyeztetés mellett, annak megvalósításához kilenc támogatóra lett volna szükség, az Egyesült Államok viszont nem adta hozzájárulását. A washingtoni hatalomváltást követően az amerikaiak azonban új politikai stratégiát kezdtek alkalmazni Phenjannal kapcsolatban, így 2020 decemberében újra BT-ülést tartottak a témában, bár a Covid következtében erre online került sor, a nyilvánosság bevonása nélkül – Oroszország és Kína álláspontja miatt.
Ez a külpolitikai irányváltás 2023 augusztusában is felszínre került, miután az Egyesült Államok átvette a Biztonsági Tanács elnöki tisztségét. Ezzel párhuzamosan az amerikai képviselet számára a belpolitikai helyzet is pozitívan alakult a megbeszélés előmozdításával kapcsolatban: Julie Turner észak-koreai emberi jogokért felelős követ megbízását két héttel a BT-ülés előtt hagyták jóvá, miután az 6 hónapon keresztül volt a Szenátus előtt.
Számos szakértő részt vett a megbeszélésen a BT-tagjai mellett, ideértve például Volker Türk osztrák diplomatát, aki az ENSZ emberi jogi főképviselőjének munkáját segíti, vagy éppen Elizabeth Salmónt, a szervezet különleges jelentéstevőjét az észak-koreai emberi jogi helyzettel kapcsolatban.
Minden felszólaló hangsúlyozta, hogy az országban fennálló status quo fenntarthatatlan, és az éhezés eddig nem látott mértéket ölt az elmúlt évek elzárkózási politikája miatt.
Ezen túl a térség legfontosabb aktorainak reakcióiból tisztán kirajzolódik a Koreai-félsziget geopolitikai helyzete. Míg Dél-Korea nagykövete köszönetét fejezte ki a nyilvános ülés megvalósításáért, az amerikaiak képviselője, Linda Thomas-Greenfield az állampolgárok elhanyagolását a „törvénytelen nukleáris programnak” tulajdonította. Ezzel szemben Phenjan elutasította az ülésen való részvételt, és Washingtont „hanyatló hatalomnak”, valamint „a gonosz népellenes birodalmának” nevezte. Egyúttal Peking reakciója is egyértelműen jelezte Kína pólusképző szándékú külpolitikáját, hiszen a kínai képviselet elítélte az ülést, mivel az nem esik bele az ENSZ BT „nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozó hatáskörébe.”
Az öt év után újra napirendre tűzött észak-koreai emberi jogi problémák tehát egyértelmű ütközési pontot jelentenek a kelet-ázsiai régióban jelenlévő nagyhatalmak számára, ami a következő években meghatározó vitatéma lehet az olyan nemzetközi platformokon, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
¹Crespo Cuaresma, J., Danylo, O., Fritz, S. et al. What do we know about poverty in North Korea?. Palgrave Commun 6, 40 (2020). https://doi.org/10.1057/s41599-020-0417-4
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
