Nem kell a Black Lives Matter agresszív retorikájával egyetértenünk, hogy elismerjük: a december 29-én elhunyt nagy focista az élete alapján joggal lehet az ország fekete tömegeinek hőse.
Brazília rabszolgatartó ország volt a kezdetektől fogva. Portugália leghatalmasabb tengerentúli birtokának jókora cukornádültetvényei a 16. század első fele óta vonzották a szintén portugál gyarmat Angola felől érkező rabszolgaszállító hajókat. 1855-ig nagyjából 5 millió fekete érkezett az országba. Sok esetben, például az Egyesült Államok kapcsán hamisnak mondható az a fekete radikális narratíva, hogy az országot „a feketék vállain” építették, de Brazíliára ez meglehetősen igaz. Az Egyesült Államokban nagy szerepet játszottak a fellendülésben a farmgazdaságok és a rabszolgákat csak nagyon ritkán alkalmazó nehézipar. Ezzel szemben
Brazília a gazdagságát szinte teljes egészében az európai piacok nyersanyagokkal és agrártermékekkel való kiszolgálásából szerezte. Ennek alapját pedig a rabszolgák által működtetett bányák és ültetvények adták.
Az ország 1822-es függetlenedése után csak 1888-ban törölték el a rabszolgaságot. A feketék pedig folyamatosan és tudatosan küzdöttek, hogy kitörhessenek helyzetükből. Zumbi dos Palmares, egy 17. századi fekete rabszolgavezér valóságos népmesei alak. A rabszolgafelszabadítás után nem sokkal, 1910-ben a brazil flotta fekete matrózai az ország összes új csatahajóját elfoglalták zendüléssel. Az ok a brutális és megalázó bánásmód volt. A felkelők gyakorlatilag megadásra kényszerítették Rio de Janeirót, mivel nem volt erősebb fegyvere a hadseregnek, mint a feketék kezébe került új, Angliából vásárolt nehéz hajóegységek.
Brazíliában ilyen módon a faji feszültség és a fekete közösség csodavárása az egész történelmén átvonul az országnak. Ebben a fényben láthatjuk Edson Arantes do Nascimiento, Pelé életútját egy identitás-alakítás szempontjából is lényeges tükrön keresztül. A régi, rabszolgák által művelt aranybányák tartományából, Minas Geraisból, egy szegény környékről indult világhódító útjára, és bizonyította be a fekete Brazília erejét. Konzervatív szempontból azt is fontos megjegyeznünk, hogy ezzel nem forradalmi, hanem a társadalmi fejlődést elősegítő példát mutatott minden szegény brazilnak.
Nyilvánvaló, hogy nem mindenki lehet hatalmas futballsztár, de egy ilyen karrier bizonyíthatja, hogy még egy ilyen súlyos faji örökséggel terhelt országban is lehetséges az igazi kitörés alázattal és kemény munkával.
Való igaz, hogy Pelét sajnos éppen ezért felhasználta a brazil állam arra, hogy tagadja a rasszizmus létezését Brazília-szerte, ami önmagában hamis volt. 1970-es, válogatottból való visszavonulása után az akkor uralkodó katonai rezsim meg is próbálta visszakényszeríteni a játékba, hogy tovább reklámozhassák a fajilag igazságos Brazíliát a sztár szereplésének segítségével. De ez nem szabad, hogy eltántorítson minket attól, hogy Pelé történetével ünnepeljük az egyéni teljesítmény diadalát, amelynek nincs szüksége arra, hogy a társadalom radikális átalakulását és a vagyonok újraelosztását követelje.
Hogy kissé mégis ellentmondjunk magunknak, itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy a brazíliai extrém szegénységben nem elégséges csak azt mondani, hogy „dolgozzanak keményebben” vagy „fedezzék fel a tehetségüket”. Az egyéni életutak sikeréhez szükséges bizonyos szociális támogatás is, amely levegőhöz juttatja a legszegényebbeket: nem segíti a komoly munkát, tanulást az, ha minimális napi tápanyaghoz és alapvetően szükséges lakókörülményekhez sem jut az alany. Miközben a Bolsa Familia jóléti programot az ismét hatalomra jutott Lula kormánya kezdte el a 2000-es években, Jair Bolsonaro konzervatívjai is meglátták ennek a hasznát, és bizonyos mértékig megtartották.
A brazíliai konzervatív tapasztalatok fényében így azt mondhatjuk, hogy Pelé valóban példát mutatott a legszegényebbeknek, hogy komoly munkával bárhova el lehet jutni.
De nem szabad letagadni azt sem, hogy csak a szegényeknek nyújtott segítség adhat lehetőséget sok-sok, az élet és az emberi karrierek különféle területein a semmiből a csúcsra jutó új Peléknek.
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
