Szerbia politikai helyzete az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált, de a parlamentben történt események minden eddigi konfliktust felülmúltak.
A kormányzó párt (Szerb Haladó Párt) és az ellenzéki frakciók közötti szembenállás odáig fajult, hogy az ellenzéki képviselők kedden füstbombákat és fáklyákat gyújtottak a parlament üléstermében.
MILOČAJ!!! ⛽️ pic.twitter.com/HDzgMVAbEo
— Djordje Stanković (@djordjes89) March 4, 2025
Az incidens nemcsak az ország belpolitikai válságának újabb mérföldköve, hanem egy szélesebb társadalmi elégedetlenség megnyilvánulása is.
A szerb politikai rendszer az utóbbi években egyre inkább az egypárti uralom felé sodródott, ahol a kormánypárt dominanciája gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen. Az ellenzék azonban nem hajlandó belenyugodni ebbe, és radikális eszközökhöz nyúl, hogy hallassa a hangját. A legutóbbi parlamenti ülés ennek volt a tökéletes példája: a képviselők füstgránátokat kezdtek dobálni, vörös füst terítette be a termet, miközben dulakodás tört ki a politikusok között. A kormánypárt és az ellenzék egyaránt felelősnek tartja a másik oldalt a történtekért, és ezzel tovább mélyítik a politikai megosztottságot.
A konkrét események mögött több mélyebb politikai és társadalmi folyamat húzódik meg. Az ellenzék állítása szerint a jelenlegi, távozóban lévő kormány már nem legitim törvényhozó hatalom, ezért nem lenne szabad új törvényeket elfogadnia. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy mindaddig, amíg nincs új vezetés, addig az ország működése nem állhat le.
A feszültséget tovább növelte a szerb miniszterelnök, Miloš Vučević januári lemondása. Vučević a közfelháborodás és az országos tüntetések hatására távozott posztjáról, miután az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének egy része leomlott, 15 ember halálát okozva. Az eset sokak számára az állami korrupció és az építési projektek feletti elégtelen ellenőrzés szimbóluma lett.
A tragédia nyomán kirobbant tiltakozások hatására az ország politikai élete teljesen átalakult.
A diákok által vezetett mozgalmak és a folyamatos utcai demonstrációk komoly nyomás alá helyezték a kormányt. A szerb tüntetések az elmúlt évtized egyik legnagyobb politikai megmozdulásává nőtték ki magukat. A demonstrációk központi eleme az felelősségrevonás követelése: a tüntetők szerint a kormány felelős az újvidéki tragédiához vezető hanyagságért, és nem hajlandó megfelelő módon kezelni a helyzetet.
A kormányzat válasza azonban nem csillapította a feszültségeket. A Szerb Haladó Párt szerint a tiltakozások mögött külső befolyás és politikai manipuláció áll, míg a demonstrálók szerint egyszerűen arról van szó, hogy a szerb társadalom belefáradt a korrupcióba.
Szerbia politikai jövője bizonytalanabb, mint az elmúlt években valaha. Ha a kormánypárt nem tud új miniszterelnököt kiállítani, akkor új választások kiírására kerülhet sor. Ez azonban tovább növelheti a társadalmi feszültségeket, hiszen a választási kampány újabb konfliktusokat és utcai megmozdulásokat eredményezhet.
Eközben az ország gazdasági helyzete sem túl rózsás: a politikai bizonytalanság miatt a befektetők egyre óvatosabbá váltak, és a gazdasági növekedés lelassulhat. A jelenlegi helyzet tehát nemcsak politikai, hanem gazdasági kihívásokat is tartogat az országnak.
A szerbiai események fontos tanulságokkal szolgálnak más országok számára is. Egy demokratikus rendszerben az állampolgároknak joguk van a tiltakozáshoz, és a kormányzatnak kötelessége meghallgatni őket. A politikai erőszak és a parlamentben történt események azonban intő jelek arra is, hogy a politikai kultúra reformja nélkül Szerbia könnyen tovább sodródhat a még nagyobb bizonytalanság felé.
Szemlézte: Grizner Vivien
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
