Az elmúlt évtizedben egyre erősebben látszik, hogy a nők és férfiak politikai preferenciái eltérő irányba mozdulnak. Ez a jelenség az úgynevezett gender gap, amely legerősebben az Amerikai Egyesült Államokban van jelen, azonban ma már hasonló tendenciák mutatkoznak Európa vagy Ázsia egyes országaiban is. A legjelentősebb eltérés pedig egyértelműen a Z generáció körében van, ahol a lányok balra, a fiúk ugyanakkor inkább jobbra tolódnak a politikai palettán.
Az Oxford Academic szerint Európában ez a folyamat a 2000-es évektől figyelhető meg igazán. A 32 államot vizsgáló kutatásban azt találták, hogy több országban is a nők hajlandóbbak leszavazni baloldali, liberálisabb pártokra. Ezzel szemben a férfiak inkább konzervatív, vagy akár radikális jobboldali irányzatokat választanak. A kutatásban azt is megállapították, hogy 18 olyan ország van, ahol valamilyen mértékű eltérést meg lehet figyelni a két nem között.
11 országban egyértelműen kimutatható a fiatal korosztályban (20-29 éves kor) az egyre mélyebb szakadék. Ilyen országok például Dánia, Finnország az Egyesült Királyság, vagy Franciaország. További 14 államban azonban a jelenség még nem figyelhető meg, ezekben a férfiak és nők közötti ideológiai eltérés elenyésző. Ebbe a csoportba tartozik több posztkommunista állam, köztük Magyarország is, de például ide sorolható Olaszország is.
Az előző évek pártpolitikai preferenciái is ehhez mérten változtak az elmúlt időszakban. Az Egyesült Királyság 2024-es, általános választásán a Z generációban kétszer annyi nő szavazott a zöldekre, mint férfi (23% a 12-vel szemben). Nigel Farage Reform UK radikális jobboldali pártjánál azonban fordítva voltak az arányok, rá dupla annyi férfi szavazott, mint nő (12%, 6 ellenében). Németországban is hasonló a helyzet, ahol véleménykutatások alapján a férfiak szintén kétszer nagyobb valószínűséggel voksolnának az AfD-re, mint hölgy honfitársaik.
A szakadék egyértelműen az USA-ban a legnagyobb, ami a legutóbbi 2024-es választások eredményein is remekül látszott.
A felmérések alapján Amerikában az átlagos gender gap körülbelül 10% volt a választáson, amiből a 18 és 29 közötti korosztály emelkedett ki a leginkább. Ebben a korcsoportban, a nők 58%-a Kamala Harrist támogatta, 40% pedig Donald Trumpot. A férfiak esetében ugyanakkor éppen fordított eredmény született: 56% a vallotta magát republikánusnak, míg 42%-uk demokratának.
Forrás: Statista
Az NBC legutóbbi kutatása is rávilágít erre az ellentétre, amelyben a fiatalokat kérdezték arról, hogy mitől érzik magukat sikeresnek az életben, a tényezőket pedig rangsorolniuk kellett. A legnagyobb eltérés a Trumpot támogató férfiak és a Harrisre szavazó nők között volt, azonban a többi kategória is érdekes eredményeket mutatott.
A republikánus férfiak esetében például a legnagyobb sikert az életben a gyerekvállalás jelenti, ami a demokrata nők esetében az utolsó előtti helyen szerepelt. Még a Trumpra szavazó hölgyek esetében is csak 6. volt ez kritérium és náluk - hasonlóan a Harrist támogatókhoz - az első két helyen a karrier és a pénzügyi függetlenség állt. Ezek az adatok tehát segíthetnek megérteni a megosztottságot:
a két nem gyakran teljesen eltérő értékrendekkel és prioritásokkal rendelkezik.
Our NBC News Decision Desk poll asked Gen Z adults (18-29 years old) what they consider important to a successful life. The combination of gender and politics produced two very different sets of priorities: pic.twitter.com/xvm0t4IKaT
— Steve Kornacki (@SteveKornacki) September 8, 2025
Ázsiában is találni példát a nemek közötti politikai szakadékra, amelynek egyik legfontosabb helyszíne: Dél-Korea. A minta itt is hasonló volt a 2022-es választásokon: minden korosztályban csak néhány százalékos eltérés fedezhető fel, kivéve a 18-29 közöttit. Ebben a csoportban, a jelenleg is kormányon levő, konzervatív Népi Erő Pártra 25%-kal több férfi szavazott, mint nő.
Ennek a jelenségnek az egyik következménye a többi között a 4B (4 nem) feminista mozgalom is, amely a fiatal lányok tiltakozása az őket érintő hátrányos megkülönböztetés ellen. A lényege, hogy tagjai elutasítják a randizást, szexuális kapcsolatokat, a házasságot és a párkapcsolatok létesítését férfiakkal. A mozgalom egyébként pont akkor jött létre, amikor Dél-Korea már évek óta a világ egyik legalacsonyabb születésszámával küzd.
Összeségében megállapítható, hogy több országban ellenkező irányba mozdult el a két nem a politikai spektrumon, a jelenség okai pedig sokrétűek és országonként eltérőek.
Azonban, ez a képlet nem általános, hiszen vannak olyan államok is, ahol az eltérés csupán elenyésző mértékű.
Tehát látható az, hogy a lányokat, a hátrányos társadalmi megkülönböztetés, a bérszakadék, a nők ellen elkövetett erőszak, vagy épp a hétköznapi szexizmus mindinkább a baloldali, akár progresszív irányokba tolja el.
Ezzel szemben a fiatal férfiak a klasszikus társadalmi szerepük elvesztését élték meg az elmúlt években. Így ők hajlamosabbak konzervatív vagy akár radikális jobboldali pártokra voksolni, illetve a feminista mozgalmak ellen fordulni.
Szemlézte: Kovács Emese
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
