Ahogy már korábban is írtunk róla sokan találgatták, hogy Putyin elnök mikor jelenti be, hogy indul a 2024-es orosz elnökválasztáson. 2023. december 8-án Putyin eloszlatta a kételyeket: egy katonai ceremónián egyértelműsítette, hogy ott lesz a jelöltek között – és minden bizonnyal győzelmet is arat – 2024 márciusában.
Bár ez utóbbi kevéssé meglepő, az kifejezetten érdekes, hogy az orosz elnök megtalálta a talán legalkalmatlanabb időpontot a bejelentésre, amely sokkal inkább hatott ad hoc akciónak, mint előre megtervezett eseménynek. Azt, hogy ez milyen implikációkkal rendelkezik, Andrey Pertsev, a Carnegie Endowment for International Peace kutatójának, valamint a Meduza újságírójának értékelése alapján tekintettük át.
Vlagyimir Putyinnak számos lehetősége lett volna arra, hogy hivatalossá tegye az addig is szinte biztosra vehető tényt, hogy 2024-ben is indul az orosz elnöki székért. Mivel összességében ez lesz Putyin ötödik ciklusa az Oroszországi Föderáció élén, mindenki – többek között a Kreml belpolitikai stratégái is – valamilyen nagyszabású bejelentésre készültek.
Az elnök ezt megléphette volna szervezett körülmények között, tervezetten – ideértve az Oroszország Expo november 4-i megnyitóját, valamint a december 14-re tervezett, sajtótájékoztatóval egybekötött elnöki „fogadóórát” – azonban Putyin mégis a december 8-i kitüntetésátadót választotta.
Pertsev szerint bizonyos, hogy Putyin saját döntése áll a rendhagyó bejelentés hátterében,
amelynek több oka is lehet. Az egyik az idősödő elnök KGB-s elhárítói múltja, amelyből következően kevéssé preferálja, amennyiben tervei kiszámíthatóak a nagy nyilvánosság, így személyes ellenségei számára. Ez azonban nem az első alkalom, hogy az elnök önálló döntéseket hoz választási kampányával kapcsolatban. 2017-ben például a Kreml belpolitikai szakértői azt tervezték, hogy Putyin egy önkéntességi fórum alkalmával hozza nyilvánosságra újraindulási törekvéseit, viszont – saját elhatározása szerint – erre az egyik GAZ autógyár évfordulós ünnepségén került sor.
Azonban, ha Putyin figyelmen kívül hagyja belpolitikai-stratégiai tanácsadóit, az komoly következményekkel járhat. A bejelentésre egy, a háborúval szoros összefüggésben álló eseményen, az úgynevezett „donyecki népköztársaság parlamentjében” működő házelnök, Artyon Zsoga kérdését megválaszolva került sor.
Az eseményt dokumentáló felvétel arról tanúskodik, hogy az ünnepség résztvevői közül csupán Zsoga volt tisztában azzal, hogy Putyin bejelentésre készül.
Ezt mutatja az is, hogy az említett felvételt késleltetve hozták nyilvánosságra az orosz állami kommunikációs csatornák.
Pertsev meglátása szerint – a jelenlegi társadalmi attitűdök mellett – logikátlan volt Putyin időzítése, és sokkal kifizetődőbb lett volna valamely belső stabilitást sugárzó esemény felhasználása, amely nem köthető az Ukrajnában dúló háborúhoz. A legújabb közvéleménykutatások adatai továbbra is azt mutatják, hogy a többség (56%) szerint sikeresen alakul a konfliktus Oroszország szempontjából, azonban a válaszadók negyede biztos ennek ellenkezőjében. Szintén szignifikáns adat, hogy a többség (58%) nem támogatna egy második mozgósítási hullámot, és 48% szerint előtérbe kéne helyezni a béketárgyalásokat.
A közvéleménykutatási eredmények tehát azt mutatják, hogy az orosz állampolgárok egyre inkább belefásulnak az elit háborújába Ukrajna ellen.
A hivatalos keretek és a bejelentés váratlanságának ellenére azonban bizonyos, hogy Putyinnak nem lesz számottevő kihívója 2024 márciusában, győzelme pedig borítékolható.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
