Blog

„Post-Boris” és immáron „Post-Liz” – mi lesz a brit konzervativizmus jövője?

Ismételten kerekasztal-beszélgetésre került sor intézetünk szervezésében, melynek fő témája a brit konzervativizmus múltja, jelene és jövője volt.

Ismételten kerekasztal-beszélgetésre került sor intézetünk szervezésében, melynek fő témája a brit konzervativizmus múltja, jelene és jövője volt.

Az eseményt intézetünk igazgatója, John O’Sullivan nyitotta meg. Beszédét a jelenlegi helyzet ismertetésével kezdte: a történelem legsikeresebb pártjának biztos fundamentumai repedeznek.

Boris Johnson július 7-én lemondott a Konzervatív Párt elnöki pozíciójáról és a miniszterelnöki tisztségről egyaránt. Őt Liz Truss követte, aki október 20-án, mindössze 44 hatalmon töltött nap után szintén leköszönt az elnöki posztról, hivatkozva a nagy gazdasági és nemzetközi instabilitásra. Hamarosan pedig megválasztásra kerül a következő miniszterelnök. (Aki jó eséllyel Rishi Sunak, korábbi pénzügyminiszter lesz, akit Liz Truss az előző párton belüli szavazás alkalmával legyőzött - a szerk.)

Mindezek után mi lesz a jövője a brit Konzervatív Pártnak? Már eleve bukásra van ítélve?

Vagy talán két kisebb pártra szakad szét? Vagy lehet, hogy teljesen eltűnik a helyi politikai színtérről? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a meghívott vendégek és intézetünk kutatói.

A kerekasztal-beszélgetés fő felszólalója Dr. David Starkey, Anglia egyik vezető történésze, számos sikerkönyv és történelmi dokumentumfilm szerzője, a W. H. Smith díj nyertese volt. Starkey professzor a már említetteken felül foglalkozik még újságírással, nemrégiben pedig elindította saját YouTube csatornáját „David Starkey Talks…” néven.

Starkey professzor révén az érdeklődők részletekben gazdag betekintést kaphattak a brit konzervativizmus múltjába és jövőjébe egyaránt. Gondolatmenetét a politikai eszmerendszer történelmével kezdte, amelynek gyökerei egészen a XV. századig – vagy akár még annál is korábbra – nyúlnak vissza.

Kiemelte a konzervatív tradíció fogalmát és fontosságát, amely véleménye szerint nem egy elvont, filozofikus fogalom, hanem a gyakorlati politikából indul ki és abból merít.

A konzervativizmus múltját kiemelkedő történelmi személyiségek munkásságán, gondolkodásukon és műveiken keresztül mutatta be. Kitért többek között John Fortescue-re, aki megfogalmazta a többi között a konzervativizmus három alappillérét – élet, szabadság és tulajdon, amely Starkey szerint hatványozottan fontos, hiszen szerinte minden ebből ered – amit manapság elég könnyen elfelejtenek az angol politikában. Ellensúlyként megemlítette Mórusz Tamás Utópia c. művét, amely új államképet és egy sokkal radikálisabb társadalmi átalakulást hirdetett. Gondolataiban aláhúzta: eltekintve attól, hogy

a konzervativizmust sokan múltban ragadtnak tartják, ez az egyik legfőbb erénye – a múltba tekint, hiszen a történelem a megújulás forrása.

Ezután Dr. Ofir Haivry vendégkutatónk tolmácsolta gondolatait. Haivry a jeruzsálemi Herzl Intézet alelnöke, valamint a washingtoni Edmund Burke alapítvány társalapítója. Mindezeken felül a „John Selden and the Western Political Tradition”, illetve számos tudományos kötet társszerzője. Beszédében - olykor egyetértve, olykor nem a már korábban elhangzottakkal – hatványozottan kiemelte a szokásjog fontosságát, ami szerinte kulcsfontosságú szereppel bír a konzervativizmus politikai hagyományai mellett.

A már említett kiemelkedő gondolkodókon és szakembereken kívül a konferencián felszólalt még Rod Dreher is, a Danube Istitute Network Project igazgatója, a „Live Not by Lies” bestseller szerzője, a modernitásban szerepet kapó tradicionális konzervativizmus és a vallás-politika-kultúra metszéspontjainak kutatója is. Beszédében kitért arra, hogy

a toryk nem feltétlen tartják mindig szem előtt a britek érdekeit, sőt, nagyon nem is ellenkeznek (vagy igen kis mértékben) a „woke” mozgalommal.

Rávilágított továbbá arra a tényre is, hogy a Brexittől eltekintve a szigetországba ugyanúgy érkeznek bevándorlók, mint eddig. Szám szerint hozzávetőlegesen 6 millió fő migrált az országba az 1990-es évektől kezdve, ez pedig Nagy-Britannia összlakosságának egytizede. Pedig a hatalomnak elsősorban az ország, a nemzet szuverenitásának megőrzése és megvédése lenne a feladata.

Dreher beszédében összehasonlította az amerikai republikánusokat és a brit torykat, köztük pedig számos kapcsolódási pontot talált – például a már fent említett pontokat, amelyek ugyanúgy érvényesülnek a tengerentúlon is.

Zárszóként Magyarországot és Lengyelországot hozta fel, mint követendő példát. Kifejtette, hogy ezen két országban, illetve egyes közép-európai országokban nem az „old school” konzervativizmus érvényesül, hanem annak új formája,

amely máshogy viszonyul a piac kérdésköréhez, a természetes családmodellt szorgalmazza, és a genderkérdésre is a megfelelő választ adja.

Függetlenül attól, hogy még nem tudni teljes bizonyossággal, hogyan alakul az előttünk álló időszak, a kerekasztal-beszélgetés végére az érdeklődők egy átfogó, alapos képet kaphattak a brit konzervatív párt történelméről, jelenéről és jövőjéről, valamint számos értékes és kiemelkedő gondolatot hallhattak.

Írta: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: