Yoon Suk Yeol, aki Dél-Korea elnöki tisztségét tölti be, december 3-án egy meglepő késő esti televíziós beszédben hadiállapotot hirdetett. A parlament azonban egyhangúlag ennek feloldása mellett szavazott. Ezt a döntést pedig igyekszik az elnök tiszteletben tartani és ennek eleget tenni: hajlandó volt feloldani a hadiállapotot csupán néhány órával annak kihirdetése után.
Yoon Suk Yeol azzal indokolta a hadiállapot bevezetésére irányuló eredeti döntését, hogy „az Észak-Korea-párti erők felszámolása” és a „liberális demokratikus rend megvédése” érdekében cselekedni kell.
Az elnök az ellenzéki Demokrata Pártot azzal vádolta, hogy szimpatizál Észak-Koreával, és „államellenes tevékenységekkel” bénítja meg a kormány működését.
Ezen kijelentésében valószínűleg az is nagy szerepet játszott, hogy hetek óta képtelenek a képviselők egy költségvetési törvényjavaslatot elfogadni, ugyanis a Demokrata Párt, amely többséggel rendelkezik a parlamentben, nem hajlandó jóváhagyni azt.
Forrás: Statista
2022-ben kevesebb, mint 1%-os többség kellett ahhoz, hogy Yoon Suk Yeol győzni tudjon az elnökválasztáson. Két évig majdhogynem zökkenőmentesen tudta gyakorolni a hatalmat. Azonban a Demokrata Párt győzelme a 2024-es év eleji parlamenti választásokon megbénította elnöksége második felét. Ezt bizonyítja a költségvetési törvényjavaslat elnyújtott elfogadási ideje is. https://www.politico.eu/article/south-korea-yoon-suk-yeol-president-declares-martial-law-shock-address-north-korea/
A hadiállapot kihirdetése nemcsak az ellenzék, hanem Yoon saját pártja részéről is kritikát kapott.
Han Dong-hoon, a párt vezetője, helytelennek nevezte a döntést, és kijelentette, hogy „a néppel együtt” fogják megállítani a hadiállapot bevezetését.
A védelmi miniszter, Kim Yong-hyun azonnal összehívta a főparancsnokokat, és a hadsereg készenléti állapotba lépett. Park An-soo tábornok, a hadiállapot parancsnoka bejelentette, hogy a média katonai cenzúra alá kerül, és minden politikai tevékenységet betiltanak.
Szerencsére, Dél-Korea alkotmánya kimondja, hogy ha a parlamenti többség felszólítja az elnököt, akkor ő köteles megszüntetni a hadiállapotot. Yoon a szavazást követően eleget is tett a tömeges akaratnak: helyi idő szerint hajnali 4 körül egy újabb televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy visszavonta a hadiállapotot.
Amíg a szavazás le nem zajlott, a képviselők különféle bútorokat toltak az ajtók elé, hogy a katonai erőknek esélyük se legyen megzavarni a parlamenti ülést.
Még mielőtt bármiféle tényleges véleménynyilvánításra sor került volna, már ezzel is jelezték az elnöknek, hogy addig senki nem megy sehova, amíg ezt a kérdést mélyebben meg nem vitatják.
A parlament épülete előtt egyébként a hadiállapot kihirdetése után tüntetés kezdődött, és igazából már az itt összegyűlt tömeg is jelentősen megnehezítette a rendőrök dolgát. Az emberek csakúgy, mint később a képviselők, egyhangúlag szavaztak. Szavakra se lett volna szükség véleményük kifejezéséhez, hiszen a tettek önmagukért beszéltek.
Police enforcing martial law clash with protesters trying to get through gates of South Korea's parliament https://t.co/yygqBaovu0
— BBC Breaking News (@BBCBreaking) December 3, 2024
Összefoglalva, alig néhány óra lefolyása alatt annyi minden történt Dél-Koreában, mint azelőtt talán még sohasem. A Dél-Koreában történtek bemutatják a politikai instabilitás kockázatait és az alkotmányos rend erejét. Yoon döntése heves kritikát váltott ki mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról, és világossá tette, hogy a demokratikus intézmények képesek megakadályozni egy esetleges politikai túlkapást.
Az események ugyanakkor feszültséget szítottak a politikai oldalak között, amely várhatóan hosszabb távon is hatással lesz Dél-Korea belpolitikájára.
Bele se merek gondolni, hogy mi lett volna, ha a hadiállapot bejelentését Észak-Korea komoly fenyegetettségnek érzékeli és azonnal reagál rá. Jobb is, hogy erre nem került sor. Amit Yoon csinált, az egy rendkívül elhamarkodott és meggondolatlan döntésnek könyvelhető el, aminek örülhetünk, ha nem lesz hosszabb távon súlyosabb következménye.
Ráadásul nem külső, hanem belső fenyegetettség kényszerítette arra az elnököt, hogy cselekedjen. A hadiállapot nem azért lett kitalálva, hogy politikai ellenfeleinket esetleges összeesküvésen tetten érjük. Felelőtlen döntés volt ez Yoon-tól, de pozitív fejleményként értékelhető, hogy hamar visszavonta kijelentését a parlament hangját meghallva.
Szemlézte: Grizner Vivien
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
