Blogunkon már több cikket is inspirált Rod Dreher, intézetünk vendégkutatója, az American Conservative magazin főszerkesztője. Legutóbb a Vatikánnal szembeforduló német katolikusok lázadásába nyerhettünk betekintést. Dreher most a kínai Fudan Egyetem leendő budapesti kampuszának kérdéskörét vizsgálta meg.
Mind Magyarországon, mind külföldön sokak bizalmatlanul fogadták a bejelentést, amely szerint a magyar kormány megállapodást írt alá Pekinggel a rangos sanghaji Fudan Egyetem első külföldi kampuszának megépítéséről. Dreherben is aggodalmat keltettek a hírek, attól tartott, hogy a 1,5 milliárdos projekt kémkedési lehetőséget biztosít majd a kínai kormánynak. Felkereste a Mandinernél lévő barátait, akik közül Kohán Mátyás egy véleménycikk formájában ismertette a kormány gondolkodását.
Kohán először a magyar egyetemek globális ranglistán való rossz elhelyezkedését hozza indokként. A - talán legkevésbé elfogult - Quacquarelli Symonds által kialakított rangsorolási rendszer szerint egyetlen egyetemünk sem szerepel a világ top 500 egyeteme között. Ellentétben Ausztriával (Bécsi Egyetem 150.), a cseh prágai egyetemmel (260.), a lengyel varsói egyetemmel (323.), vagy a krakkói Jagiellonian Egyetemmel (326.). Maga a Fudan Egyetem pedig a 34. helyet tudhatja magáénak ezen a listán. A cikk szerzője beismeri, hogy amennyiben a magyar fiatalok nem a jogot vagy az orvostudományt választották, eddig csak középszerű lehetőségek álltak rendelkezésükre, legyen szó akár gazdasági, menedzsmenti, tudományos-technológiai vagy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó képzésről.
Az oktatás minőségi javítása mellett azt a tényt sem hagyhatja figyelmen a magyar kormány, hogy Kína milyen hihetetlen gyorsasággal fejlődik.
És egy olyan állammal, amely nominális GDP tekintetében lassan eléri az Egyesült Államokat és hatalmas gazdasági potenciállal, valamint globális befolyással bír, célravezetőbb baráti viszonyt ápolni. Továbbá Kína hozzáállásának megismerése nagy versenyelőnyhöz juttatná a magyar fiatalokat.
Természetesen Peking számára sem lenne veszteséges a megállapodás. Diplomáciai, hatalmi-stratégiai és társadalmi-gazdasági okok is meghúzódnak a háttérben. A kínai vezetés számára kétségtelenül óriási lehetőség egyetemi kampuszt létesíteni az Európai Unió szívében. Diplomáciai szempontból pedig a Fudan Egyetem a magyar Konfuciusz Intézetek hálózatának hatékony kiegészítésévé válna. Ráadásul a Kína közgazdasági, üzleti és nemzetközi tanulmányi gondolkodásmódját is megismerhetné az európai tudományos világ. A Fudan presztízse pedig növekedne mind Kínában, mind külföldön. Ráadásul mivel Peking ezen beruházásokat csak úgy engedélyezi, ha a kivitelező is kínai, a 1,5 milliárd dolláros magyar beruházás a kínai építőiparnak is nagyon jól fog jönni.
Pekingnek jelenleg ez lesz a harmadik legnagyobb költségvetésű egyetemi építési projektje, a Hong Kong Technical és a Sun Yat Sen University új kampuszai mellett.
Rod Dreher elmondja, hogy a magyar ellenzék gyakran azzal érvel a kínai megállapodás ellen, hogy amennyiben a kormány 1,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget költ egy egyetemre, akkor azt fektethetné egy nyugati, jóhírű intézménnyel való együttműködésbe is. Arra a kérdésre, hogy miért nem a Harvardnak vagy az Oxfordnak épül Budapesten kampusza, Kohán szerint egyszerű a válasz: ezen egyetemek nem mutattak stratégiai érdeklődést Magyarország iránt. Általában az egyetem keresi meg a kormányt vagy a partnerország intézményét a célországban. Ha a nyugatiak nem érdekeltek abban, hogy Magyarországra jöjjenek, nem valószínű, hogy önmagában egy kiírt nagy költségvetésű pályázat kellő ösztönzőül szolgálna.
A Fudan-projektről szóló kritikai hangok emellett gyakran Soros György Közép-európai Egyetemét (CEU) hozzák fel egy folyamatban lévő kampány részeként, amelynek célja Magyarország elmozdítása a demokratikus euro-atlanti térségből az autoriter Keletre. Ezen érvelés alapvető hibája a Fudan vonatkozásában nem más, minthogy
a CEU és a Fudan teljesen más szinten áll. Bár a CEU magyar viszonylatban egy nagyon jó egyetemnek számított, a Fudanhoz képest jóval alacsonyabb rangsorolással rendelkezik. A CEU messze áll attól, hogy globális csúcsegyetemmé váljon.
Amennyiben abból a szempontból vizsgáljuk a kérdést, hogy a Fudan Egyetemet valóban a Kínai Kommunista Párt irányítja-e azt a rövid választ adhatjuk, hogy Kínában mindent a Kínai Kommunista Párt irányít - bizonyos mértékig. Csakhogy Kína tanult a Szovjetunió hibáiból és a legjobb egyetemei (Tsinghua, Peking, Fudan stb.) sikerességének egyetlen magyarázata az, hogy versenyképesen működtetik, nem pedig pártiskolákként.
Egy másik érdekes kérdés, amely gyakran felmerül: vajon a kínaiak kémkedni fognak-e a Fudan Egyetem segítségével? Igen, valószínűleg. Semmilyen módon nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a Fudan kibővítse Kína amúgy is óriási lefedettségű hírszerzési képességeit, ugyanakkor mindezt megtennék a Fudan felépítése nélkül is, így jelen esetben ez nem lehet döntő kérdés.
Az Amerikai Egyesült Államok szempontjából felvetődhet a kérdés, hogy a kínai kampuszt nyitó Magyarország veszélyezteti-e az USA érdekeit? A Fudan, mint Kína általában, veszélyezteti az Egyesült Államok érdekeit. A Fudan budapesti jelenléte egyértelmű üzenet az Egyesült Államok számára is, miszerint tudományos, geopolitikai és gazdasági képességeinek önmaga által okozott romlásáért borsos árat fog fizetni szerte a világon.
Ha a transzatlanti partnerség valóban olyan partnerség lenne, amelyben a felek tisztelettel bánnak egymással anélkül, hogy beleavatkoznának egymás belügyeibe, amit az Egyesült Államok többször sem tartott be, akkor nem lenne szükség arra, hogy Washington Magyarországgal csupán a NATO-n keresztül kapcsolódjon.
Szemlézte: Spiesz Bianka
