Hörcher Ferenc, az NKE oktatója és Daniel Mahoney, az Assumption University emeritus professzora, a Danube Institute vendégkutatója értekezett Roger Scruton szellemi örökségéről és annak kortárs tanulságairól.
A szakértők egyetértettek: Scruton örökségének központi eleme, hogy hevesen védelmezte a magasabbrendű civilizációs normákat. Miközben korai időszakában ateista volt, sosem volt igazán materialista, nem hitt abban, hogy az ember csak „anyag és mozgás” - jegyezte meg Daniel Mahoney. Scruton az örök civilizációs értékek védelmében szállt szembe a totalitárius rendszerekkel, hiszen ebben a civilizációs méltóság megsemmisítését látta.
A Szovjetunió bukása után is szilárdan szembeszállt a radikális ideológiákkal. Mint egyik utolsó interjújában fogalmazott: a világból leginkább a megbocsátás képessége hiányzott.
Ezzel célzott a minden tekintélyt felforgató, a hagyományos értékeken alapuló társadalmak összes hibáját durván felnagyító radikális mozgalmakra - magyarázták el a szakértők, de beleértette ebbe a konzervatívok által ellenségnek tekintett muszlim bevándorlókat és az ő közösségeik, politikai mozgalmaik hibáit is.
Hörcher Ferenc elmagyarázta: Roger Scrutont a művészet roppant módon érdekelte, különösen a zene és az építészet. Scruton a magas civilizációs értékeket találta meg bennük. A brit filozófus egyenesen megváltás-élményt tulajdonított például Wagner operáinak, mondván: a megváltott emberek képesek valóban szeretni egymást. A közösségben megélt zenehallgatás során, miközben az emberek erkölcsi értékei nem változnak át, mégis átélhetik az egymás felé fordulás, a szeretet élményét. A magas civilizációs értékeket, jelenségeket így összekötötte a transzcendenssel, a szentség fogalmával. Szerinte „a szentség kizárásával az emberek egy személytelen világban fognak élni – ez a huszadik század nagy tanulsága”. Scruton a metafizikai elméleteivel összekötötte a politikát is. Szerinte az oikofília, a közösségünk, hazánk szeretete nagyon fontos lelki értelemben is. Kérdésre válaszolva a szakértők kifejtették:
a kortárs baloldali radikalizmus gyakorlatilag mindent megtestesít, ami ellen Scruton valaha harcolt.
Miközben Scruton a szeretetre, a megbocsátásra és a hagyományos értékek tiszteletére hívott fel, a kortárs baloldal szellemi atyjai – Sartre, Marcuse, Foucault – mindent a hatalmi viszonyok lencséjén keresztül látnak, és elvetnek minden konkrét értéket. Hangsúlyozták: őket követve a mai nyugati elit valósággal gyűlöli a saját civilizációját és hazáját, faji és nemi ideológiákba menekül a régi értékek elvetése után. Természetesen komoly az ellenállás is. Amerikában a hadseregbe egyre kevesebben állnak már be, mert woke-ideológiát hirdet ez a szervezet is, az egyik legkomolyabb amerikai sörgyár, a Bud Light pedig dollármilliárdokat veszített, miután transznemű influencerrel próbálta reklámozni amúgy munkásosztálybelieknek szánt sörét. Hörcher Ferenc megjegyezte: a legtöbb, amit tehetünk, hogy ragaszkodunk a normalitáshoz, és „úgy teszünk, mintha minden rendben menne”. Így állhatunk ellen a radikális baloldal kulturális inváziójának, amely felforgatja a normális életkörülményeket a nyugati társadalmakban.
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
