arcel Ciolacu román miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy indulni kíván az ország elnöki pozíciójáért. A szociáldemokraták (PSD) jelöltjeként méretteti meg magát a novemberi választáson és programját is a napokban mutatja be.
Magyarország délkeleti szomszédságában az idén négy választást tartanak; az EP és helyhatósági (június 09.) voksoláson kívül parlamenti (december 1.) és elnökválasztás (november 28.; december 08.) is lesz. Ebből kifolyólag a pártoknak azon jelölteket is megéri elindítani az elnökválasztáson, akik biztosan nem jutnának be a második fordulóba, hiszen így nagyobb médiafigyelmet és nagyobb összegű kampánytámogatást tudnak megszerezni. Ugyanakkor olyan politikust kell indítsanak, aki a külpolitikán keresztül, a jogalkotáson át egészen a katonai kérdésekig kompetens.
Ez a félprezidenciális rendszer jellegéből ered. Az ország egyik legnagyobb politikai gyengesége, hogy az államaparátus a szocialista korszak centralizációs törekvéseinek a szemléletmódját még magában hordozza.
A különböző állami tisztségviselők jogosultságai a végtelenségig egymásba vannak szövődve, ami hosszú távon csökkenti a beléjük fektetett bizalmat, hiszen ezáltal a rendszer kevésbé lesz átlátható, cserébe mindent jóval lassabban lehet megoldani.
Elnökválasztáson való részvétel 1990-2019
Forrás: Nemzeti Választási Hivatal
Az államelnök legfontosabb kompetenciái és jogosultságai:
● A hadsereg főparancsnoka
● A kormány kinevezése a Parlament bizalmi szavazása alapján
● A Parlament által megszavazott törvények ratifikálása
● Lehetősége van arra, hogy a törvényeket alkotmányellenesség vagy alkotmányos jogszabálysértés miatt az Alkotmánybíróság elé terjessze
● A kormány által kidolgozott külügyi kérdéseket érintő szerződések véglegesítése és a Parlament elé való terjesztése a ratifikációra
● A kormány javaslatára az ország diplomatáinak akkreditálása és visszahívása
● Három bíró kinevezése az alkotmánybírói pozícióba
Most lássuk röviden, kik a jelöltek?
Marcel Ciolacu politikai pályafutását a 90-es évek elején a FSN-ben kezdte, ami de facto és de jure a Román Kommunista Párt utódja. Karrierjét lépcsőről lépcsőre építette fel, először ifjusági tanácsosként dolgozott, majd Buzau város önkormányzatánál, és csak 2012-ben lett a PSD (Szocáldemokrata Párt) parlamenti képviselője. Jelenleg a legnépszerűbb párt elnöke. 2023-as miniszterelnöki beiktatását követően az ország mind gazdasági, mind politikai tekintetben viszonylag csendes időszakot élt meg. Habár egy neves cég közvélemény kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezettek 34,5%-a szerint “az ország rossz irányba halad”.
Ciolacu-n kívül gyakorlatilag még két jelöltnek van esélye a győzelemre.
Az egyikük a Nemzeti Liberális Párt színeiben induló Nicolae Ciucă, aki jelenleg az ország védelmi minisztere és egy katonai pályafutás áll mögötte. Részt vett katonai küldetésekben Irakban és Afganisztánban, és akkor ért karrierje csúcsára, amikor komoly nyugat-európai és amerikai támogatással a román hadsereget modernizálták. Elkötelezett atlantista, aki gazdasági területen liberális álláspontot képvisel, míg társadalmi kérdésekben konzervatívat. Az elmúlt harmincöt év politikai-katonai estbishmentjének klasszikus képviselője, aki Románia elszigeteltségét követően képes volt hamar meglátni a lehetőséget a nyugati patnerekben.
A másik jelölt, aki meglepetést okozhat az elkövetkező időszakban Elena Lasconi, az USR (Mentsétek Meg Romániát Szövetség) jelöltje. Korábban televíziós műsorvezetőként vált ismertté, és jelenleg Câmpulung polgármestere, akit karizmatikus vezetőként tartanak számon. Az USR gazdasági és társadalmi kérdésekben liberális értékeket képvisel, és identitásának magját a korrupció elleni küzdelem határozza meg. Lasconi és pártja előnye, hogy a növekvő inflációt, költségvetési hiányt és a nyugdíjak újraszámlálását ellenzékből vonhatja kritika alá.
Az államelnöki posztért folyó verseny erőviszonyait a jelenleg a NATO főtitkár-helyettesi pozícióról leköszönő Mircea Geoană írhatja még felül.
Habár nem nyilatkozott egyértelműen a kérdésben, de feltételezhető, hogy ő is hamarosan bejelenti az indulását, azt viszont leszögezte, hogy csakis függetlenként mérettetné meg magát. Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi politikában komoly sikereket ért el, az ország kiemelkedő diplomatájaként tartják számon, viszont 2009-ben már elveszett egy elnökválasztást Traian Băsescu-val szemben.
Eddigi információk szerint az RMDSZ is indít jelöltet de azt, hogy kit fog támogatni a második fordulóban, a parlamenti választások eredmények fényében lehet csak majd megmondani.
Amennyiben az RMDSZ a parlamenti választásokon képes lesz megugorni az 5%-ot - amire az eddigi felmérések szerint igen nagy esély van - hivatalos álláspontjával az esetleges koalíciós tárgyalásokon saját alkupozícióját fogja erősíteni. Ez azért is fontos, mert a 2014-es elnökválasztáson a kevésbé esélyes Klaus Iohannis (Nemzeti Liberális Párt) többek között a kisebbségi szavazatoknak köszönhette azt, hogy győztesként ő költözhetett be a Cotroceni Palota rezidenciájába.
A felsoroltak közül kire adná le a szavazatát, ha ők bekerülnének a 2024-es elnökválasztás második fordulójába?
Forrás: INSCOP RESEARCH
Az országban hagyományosan az államelnök-jelöltek karaktere és megjelenése többet nyom a latban, mint az őket támogató pártok, és azok értékrendje. Gyakran megtörtént már az, hogy a kevésbé népszerű párt támogatottja lett az ország első számú közjogi méltosága. A 2024-ben zajló folyamatos kampányok, az egymásra csúszó választások és a szélsőséges retorika megjelenése előidézheti azt, hogy a jelöltek a pártok üzeneteit tolják az előtérbe saját karizmájuk helyett.
Szemlézte: Vencz Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
