Már több mint kétmillió gyermek kényszerült elhagyni lakóhelyét a szudáni konfliktus miatt, ahogyan az erőszak új területekre terjed.
Mandeep O’Brian, szudáni UNICEF megbízott is arról posztolt közösségi média oldalán, hogy egyre több fiatalkorút érintenek a konfliktus negatív hatásai.
More than two million children displaced by conflict in Sudan as violence spreads to new areas
— Mandeep O’Brien (@MandeepOBrien) August 24, 2023
We need peace now for the safety, health & well-being #ForEveryChild@UNICEFSudan @UNICEFmena @UNICEFmedia https://t.co/BdaaEZAEEF
Az április óta tartó fegyveres konfliktus az országból menekültek hullámait kényszerítette otthonuk hátrahagyására: a csaknem 4,6 millió embernek ráadásul az ENSZ és annak gyermekalapja, az UNICEF értesülései szerint a fele gyermek.
Az összecsapások, amelyek mára polgárháborúvá nőtték ki magukat, idén áprilisban lobbantak fel; húsz hét után pedig az ENSZ, mint a nemzetközi közösség egyik legprominensebb és legátfogóbban reprezentált szervezete, ismét felhívta a figyelmet az elkövetett emberi jogi atrocitásokra és kiemelte a háború komoly hatásait a gyermekekre is. A konfliktushelyzet pedig egyértelműen nem csak az ország határain belül jár negatív következményekkel – a probléma méretére és hosszantartó mivoltára, valamint több, mint bizonytalan megoldására hivatkozva a térségre, és tágabb értelemben Európára, Afrikára és a Közel-Kelet egészére is befolyással bír.
A háború a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) és a szudáni hadsereg között tört ki röviddel azelőtt, hogy a félkatonai erőket integrálni kellett volna az Abdel Fattah al-Burhan tábornok által vezetett hadseregbe, a polgári uralom helyreállítására irányuló terv részeként - erről több cikkben is beszámoltunk blogunkon.
A két tábornok 2021-ben puccsot hajtott végre, amely civil politikusokat szorított ki a kormányból – két évvel azután, hogy Omar al-Bashir parancsnok katonai diktatúrájának megszüntetése révén létrehozták az új kormányt.
Dárfúr nyugati régiója, amely a 2000-es évek elején népirtás színtere volt a később RSF-fé fejlődött erők részvételével, a háború kezdete óta széles körben elterjedt jelentések központjává vált, amelyekben az afrikai közösség tagjainak meggyilkolásáról, faji indíttatású erőszakról és nemi erőszakról számolnak be.
A Nemzetközi Büntetőbíróság is közölte, hogy új háborús bűnöket és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgál Dárfúrban, ahogyan az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a háború "most azzal fenyeget, hogy az egész országot felemészti". A súlyos éhínség, a borzasztó egészségügyi ellátás és a folyamatos fegyveres ütközések Szudán lassú, de biztos pusztulását ígérik.
A krízishelyzet gyermekekre gyakorolt szörnyű hatásai tovább árnyékolják az ország baljós sorsát: a következő generáció ugyanis vagy menekülni kényszerül a túlélés érdekében, vagy az ellátás hiányában kegyetlen életkörülmények és a háború állandó fenyegetése közepette éli életét tovább– a tartós pszichológiai traumáról nem is beszélve.
Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese arra figyelmeztetett, hogy az országban több százezer gyermek súlyosan alultáplált, és "közvetlen halálveszélynek van kitéve", ha a helyzet kezeletlenül marad.
A harcok által érintett területeken a főbb kórházak 67 százaléka május 31-én már nem működött – közölte az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). Csupán 29 kórház üzemelt teljesen vagy részlegesen, és az orvosi személyzet, az ellátás, a víz és az áram hiánya miatt a bezárás veszélye fenyegeti ezeket is. Griffiths kijelentette, hogy a konfliktus egyszerűen "megtizedelte" Szudán egészségügyi szektorát.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) csatlakozott más ENSZ humanitáriusokhoz, hogy megszólaltassa a vészharangot az ország fiataljainak jövőjével kapcsolatban – tekintve, hogy "a kanyaró, az alultápláltság és a lakóhelyelhagyás halálos kombinációja nagyon nagy kockázatot jelent a gyermekek életére, ha nem tesznek sürgős lépéseket".
Az UNICEF szerint legalább kétmillió gyermek kényszerült elhagyni otthonát a konfliktus április 15-ei kitörése óta. Az ENSZ-ügynökség sajnálatát és aggályait fejezte ki amiatt is, hogy a konfliktus elhúzódásával fiatal szudániak egész generációja valószínűleg kimarad az oktatásból – kritikus következményeket előrevetítve az ország jövőjére nézve.
A súlyos élelmiszer- és ellátáshiány tovább rontja az ország helyzetét,
a nemzetközi segélyek pedig jelenleg képtelenek a szükséges segítséget egészében fedezni. Griffiths felszólította a harcoló feleket, hogy "tegyék Szudán népét a hatalom vagy az erőforrások hajszolása elé", és kérte a nemzetközi közösséget, hogy reagáljon "a válság által megkövetelt sürgősséggel".
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája (OCHA) szerint a Szudánnak szánt 2,57 milliárd dolláros humanitárius felhívás jelenleg csak 26 százalékban finanszírozott, míg a szomszédos országok támogatására irányuló reagálási terv finanszírozása alig több, mint 30 százalékot ért el.
A következő 100 napban az UNICEF 400 millió dollár értékű segélycsomag biztosításán dolgozik, ugyanis a szudáni helyzet egyre nagyobb gyorsasággal romlik.
A probléma komolyságát mutatja, hogy a konfliktus további elhúzódása járványszerűen befolyásolja térség, majd esetlegesen az egész kontinens és Európa jövőjét – a hatalmas mértékű migrációs hullám, a kontroll nélküli félkatonai alakulatok térnyerése, a fegyveres erőszak terjedése, a fertőző betegségek fenyegetése és a káosz, amit egy ehhez hasonló polgárháború maga után hagy elég magyarázat arra, hogy miért szükséges a segítség.
Európa és a nyugat hajlamos szemet hunyni a közvetlen környezetén kívül eső problémák felett, hiszen itt ránk nincs olyan hatással egy szudáni konfliktus, mint annak szomszédos országaira. Ez a hibás és ignoráns viselkedés azonban az, ami aztán súlyos következményekkel jár a jövőre nézve. A problémák nem állnak meg az országhatárokon: a nemzetközi közösség együttes felelőssége és érdeke, hogy a tartós gondok megoldását elősegítse. Közvetlen beavatkozás a katonai konfliktusba azonban csak növelné a feszültséget – a válasz tehát a segélyekben, és azok megfelelő elosztásában rejlik; Szudán lakosságának és gyermekeinek most erre van a legnagyobb szüksége.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
