A lassan 3 hónapja tartó orosz invázió kezdete óta Ukrajna gazdasága megpróbál talpon maradni és nincs hiány az ehhez szükséges nemzetközi pénzügyi segélyekből sem. Lezárt kikötőik miatt azonban fő exportcikkeiket lehetetlen nagyobb mennyiségben értékesíteni. A The Economist Ukrajna gazdaságának jelenlegi állapotával foglalkozott.
Érdekesség, hogy a háború előtti időszakban Ukrajna gazdaságilag konjunkturális időszakban volt, mivel éves szinten a gazdasági növekedés a 7%-ot is meghaladta, valamint államadóssága alig érte el a GDP 50%-át. Most azonban nehezebb idők jönnek.
A Világbank becslése szerint Ukrajna GDP-je 2022-ben körülbelül 45%-kal fog zsugorodni.
Kijev, hogy elkerülje gazdaságának összeomlását, több pénzt nyomtat, valamint háborús kötvényeket bocsát ki. Emellett a kormány nagyban számít a külföldi segélyekre, amellyel kapcsolatban az ukrán pénzügyminiszter elmondta, hogy a külföldi kormányoknál lobbiznak. A legnagyobb reményüket az Egyesült Államokhoz fűzik – nem is reménytelenül, hiszen az amerikai Képviselőház és a Szenátus nemrég szavazott meg egy 40 milliárd dolláros humanitárius segélycsomagot.
Today I signed the Additional Ukraine Supplemental Appropriations Act of 2022. This law will allow us to continue sending security, economic, and humanitarian assistance to the people of Ukraine as they continue to defend their democracy and freedom. pic.twitter.com/kqICAxrski
— President Biden (@POTUS) May 21, 2022
Közben Ukrajnában országszerte befejeződött a búza, az árpa, a napraforgó és az egyéb gabonafélék vetése. A betakarítás valószínűleg már nem jelent nagy problémát, mivel a frontvonalak visszaszorultak. A gondok az exportálásnál kezdődnek. Az orosz haditengerészet fekete-tengeri jelenléte és a kikötők blokád alatt tartása ugyanis ellehetetleníti a hajóval történő kivitelt. Ha pedig a gabona nem jut ki a tengeren, akkor közúton és vasúton kell eljutnia Lengyelországon, Románián és Magyarországon keresztül.
A szállítási útvonalak azonban nem bírnak el ilyen szintű forgalmat; a szárazföldi közlekedési infrastruktúrának ugyanis korlátozott a szabad kapacitása.
Ennek következtében pedig Európának és a fejlődő világnak súlyos élelmiszerhiánnyal kell szembenéznie a szeptemberi betakarítás után. Minden azon fog múlni, hogy a háború miként folytatódik, és történhet-e megegyezés pár hónapon belül a felek között.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Tombor Levente
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
