Blog

Svédország rendpárti fordulatban reménykedik

A jobbközép Mérsékelt Párt nyerte a szeptember 11-ei svédországi választásokat, koalícióban a nemzeti radikális Svéd Demokratákkal. A skandináv ország az elharapózó bűnözés megfékezését reméli a jobboldaltól - írja a Spectator.

A jobbközép Mérsékelt Párt nyerte a szeptember 11-ei svédországi választásokat, koalícióban a nemzeti radikális Svéd Demokratákkal. A skandináv ország az elharapózó bűnözés megfékezését reméli a jobboldaltól - írja a Spectator.

Svédországban elharapóztak az etnikai alapon szerveződő klánok bandaháborúi az elmúlt években. Gyakoriak voltak a kézigránáttal elkövetett támadások, s legutóbb táskabombákat találtak egy stockholmi zenei fesztiválon. A rendőrség szerint már 60 olyan lakónegyed van az országban, amely fölött az ellenőrzése gyenge vagy egyáltalán nincs. Áprilisban zavargások is kirobbantak a bevándorlók által lakott negyedekben Stockholm környékén, amikor is felröppent a hír, hogy Rasmus Paludan jobboldali radikális politikus egy rendezvényen korán-égetésre készül. A hír nem volt igaz, de

a politikus rendezvényeinek biztosítását végző rendőröket tömeges támadások érték a feldühödött tömeg részéről, és szakértők szerint mindez csak fedezete volt annak, hogy az egyes bűnbandák levezethessék dühüket ellenfelükön, a rendvédelmen.

Maga a tény, hogy egy lehetséges koránégetés – ami önmagában elítélendő cselekedet – ekkora agressziót tudott kelteni, jelzi a kérdés etnikai-kulturális meghatározottságát.

Mindezek után nem csoda, hogy a svéd választásokat megelőzően előtérbe került a bűnözés kérdése. A régóta kormányzó szociáldemokraták is komoly reformokat ígértek, de ezúttal úgy tűnik, ez nem volt elég. A svéd választók a még kipróbálatlan Svéd Demokratákat is tartalmazó koalícióra szavaztak.

A skandináv ország liberális hagyományait érzékelhetően felülírta az a nyilvánvaló tény, hogy a bevándorló csoportok integrációja kudarcba fulladt.

A baloldalon persze már el is indult a vádaskodás. Egyes politológusok azért bírálták a szociáldemokratákat, mert cserbenhagyták baloldali törzsszavazóikat a jobbra tolódó svéd választó lakosság többi részéért, s így inkább szavazatokat vesztettek, mint nyertek.

Természetesen az új jobboldali koalíción belül is bőven van feszültség. A Svéd Demokraták szociálisan sokkal érzékenyebbek.

Bevándorlásellenességük a saját gondolkodásukban egységes egészt alkot azzal az elvvel, hogy a svéd lakosság jóléte roppant fontos.

Ők ezt egy nincstelen tömegekkel kevésbé megterhelt országgal képzelik el. Jobboldali koalíciós partnerük, miközben szintén elítéli a túlságos jóléti költségeket, elsősorban adócsökkentéssel kampányolt.

Mindkét párt egyetért azonban a befogadott menedékkérők számának csökkentésében – a Demokraták (nyilván) nullát akarnak – és a már befogadott menedékkérők nagyobb számának deportálásában. A börtönbüntetéseket is növelnék, hogy elrettentsék a bűnözőket – habár kérdéses, hogy ez nem fog-e a fegyintézetek túlzsúfoltságával végződni.

A Svéd Demokraták rendpárti programja és nemzetvédelme azonban határozottan a nyugati szövetségi rendszereken belül helyezkedik el.

A párt vezetője „klasszikus dikatúrának” nevezte Oroszországot, és az ország NATO-csatlakozását is határozottan támogatja. Természetesen a baloldal igyekszik felhívni a figyelmet, hogy korábban sokkal euroszkeptikusabb volt a párt. Remélhetőleg a kontinens politikai vezetőinek fősodra nem hallgat ezekre a hangokra, hiszen ezzel szükségtelenül rombolnák az európai egységet, ha Svédország sajátos, nemzeti radikális kormányát pusztán annak az ideológiai álláspontja miatt tekintenék páriának. Ha ezt elkerülik, Svédország példája a radikális konzervatív, jobboldali kormányok normalizálásának előfutára lehet. Ehhez persze még a kormányzásuk sikerét vagy kudarcát is meg kell várni, beleértve a rendpárti programot is.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: