A közelmúltban a Balti-tengeren, a kritikus infrastruktúrában okozott károk komoly aggodalmat szültek a lehetséges szabotázs fenyegetésével kapcsolatban, miközben feltárták a régió kommunikációs és energetikai hálózatainak sebezhetőségeit.
A tenger alatti kábelek és csővezetékek sérülései szolgáltatás kimaradásokat okoztak, és jelenleg is nyomozások folynak annak kiderítésére, hogy ezek az események egy átfogó hibrid háborús stratégia részei-e.
2024 novemberében két tenger alatti optikai kábel elvágása is súlyos károkat okozott. Az első, egy 218 kilométeres összeköttetés Litvániától a svéd Gotland-szigetéig, november 17-én szakadt el, majd 18-án egy 1200 kilométeres kábel vált használhatatlanná Finnország és Németország között.
Ezek a kábelek rendkívül fontosak a nemzetek közötti kommunikáció szempontjából és károsodásuk több ezer vállalkozást és embert érintett.
A nyomozások fókusza a Yi Peng 3 nevű, kínai zászló alatt közlekedő teherszállító hajóra irányultak, amely a károk keletkezésének idején a terület közelében tartózkodott. Bár a pontos ok még nem tisztázott, a hajó helyszínhez való közelsége gyanúra adott okot.
Ez a legutóbbi eset aggasztó mintát mutat a Balti térségben tapasztalható kritikus infrastruktúra károsodásaiban. 2023 októberében a NewNew Polar Bear nevű kínai konténerhajót gyanúsították a finn és észt Balticconnector gázipari csővezeték, valamint két telekommunikációs kábel elvágásával. A finn és észt nyomozók nem tudták eldönteni, hogy baleset, vagy szabotázs történt, de a külföldi beavatkozás lehetősége aggodalmat keltett a tenger alatti infrastruktúra biztonságát illetően.
Az Északi Áramlat csővezetékek elleni, 2022 szeptemberében elkövetett szabotázs pedig tovább bonyolítotja a helyzetet. A robbanások súlyosan megrongálták a két tengeralatti csővezetéket, amelyek orosz gázt szállítottak Németországba.
Bár robbanószereket találtak a helyszínen, Svédország és Dánia 2024-ben lezárták nyomozásaikat anélkül, hogy vádlottat neveztek volna meg, ami spekulációkat szült a felelősök kilétével kapcsolatban. Oroszország a nyugati hatalmakra hárította a felelősséget, míg néhány hivatalos személy azt sugallta, hogy Moszkva saját csővezetékeit szabotálta; egyik állításhoz sem mutattak konkrét bizonyítékot. A gázvezeték a háború kitörése és a szabotázs óta erősen jelentéktelenné vált, ugyanis az azon keresztül érkező import mértéke majdnem nulla.
Forrás: Statista
Az ilyen események arra késztették a NATO-t és az európai hatalmakat, hogy fokozottan vizsgálják a szabotázs cselekményeket. A NATO magas szintű felkészültségét a fenyegetések azonosítására jól mutatták a 2024 novemberében tartott Freezing Winds 24 haditengerészeti gyakorlaton, amelyben Finnország és Lettország, valamint más szövetséges nemzetek is részt vettek.
A közös gyakorlatok ellenére azonban a régiós infrastruktúra még mindig jelentős sebezhetőséggel küzd.
NATO’s latest military drill seeks to step up protection for one of Europe’s most vulnerable yet valuable fronts, the Baltic Sea, which carries telecommunication cables and gas pipelines and has repeatedly faced suspected sabotage since February 2022 https://t.co/WJ3BY1TuqW pic.twitter.com/grrxc5JaTT
— Reuters (@Reuters) December 3, 2024
2024 december elején aztán egy újabb eset történt. Ezúttal és Finnország és Svédország közötti tenger alatti kábel sérült meg, ami internetkimaradást okozott. A finn hatóságok a Global Connect digitális infrastruktúra vállalattal együtt vizsgálják az okokat. A kábel egyik szakasza valószínűleg földmunkálatok során károsodott, míg a másik rész vizsgálata még folyamatban van. A finn rendőrség bűncselekmény gyanúját is felvetette, ami ismételten komoly aggodalmakat kelt a régió biztonságával kapcsolatban. Ezek az események fokozzák az aggodalmakat, hogy a Balti-tenger hibrid háború kirobbanópontjává válik, különösen Oroszország és Ukrajna háborús konfliktusának hátterében.
Számos európai tisztviselő úgy véli, hogy az ilyen szabotázs cselekmények koordinált erőfeszítések részei a régió destabilizálása és a NATO műveletek megzavarása érdekében.
Bár Oroszország tagadja a részvételt, tevékenysége Ukrajnában sokakat arra késztetett, hogy ezeket az eseteket a szélesebb agresszív mintázat részeként értelmezzék.
A történések még élesebben hangsúlyozzák a tenger alatti infrastruktúra védelmének szükségességét a Balti-tengeren. Ezek azok a hálózatok, amelyekre a gazdasági stabilitás és a nemzeti biztonság épül, és védelmük egyre fontosabb prioritássá válik a NATO és az európai nemzetek számára. Azonban ahogy a hibrid háború tovább fejlődik, az ilyen szabotázsok azonosítása és megelőzése továbbra is az egyik legnagyobb és legösszetettebb kihívás marad a nemzetközi biztonsági erők számára.
Szemlézte: Balogh Péter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
