Az ENSZ tagállamainak csökkenteniük kell a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását és az üvegházhatású gázok kibocsátását tengerszennyezésnek minősítik innentől kezdve. Kérdés, hogy elég-e ennyi az emelkedő tengerszintek megállításához?
Az Éghajlatváltozással és Nemzetközi Joggal Foglalkozó Kis Szigetállamok Bizottsága történelmi győzelmet aratott a Nemzetközi Tengerjogi Bíróságon. A testület döntése előírja, hogy az ENSZ tengeri tevékenységekről szóló szerződésének értelmében csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását. Ezen túlmenően pedig kiterjesztik a tengerszennyezés fogalmát az üvegházhatású gázok kibocsátására is.
Az ügyben olyan országok voltak érintettek, mint Vanuatu, Antigua és Barbuda, illetve más államokat is, amelyeket iket aránytalanul nagy mértékben érintenek az éghajlatváltozás káros hatásai. A többi között a tengerszint emelkedése és a viharok intenzitásának gyakorisága veszélyezteti őket legjobban. Ezek a szigetországok azzal érveltek, hogy
a nagy szennyezőknek jogi kötelességük a katasztrofális károk megelőzése érdekében mérsékelni a kibocsátást. Mindez hangsúlyozza valamennyi állam felelősségét a tengeri környezet védelmében az éghajlatváltozás által jelentett egzisztenciális fenyegetésekkel szemben.
Ezzel párhuzamosan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) átfogó felülvizsgálatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy sürgősen több kutatásra van szükség az éghajlatváltozás trópusi betegségekre gyakorolt hatásairól. A „Transactions of the Royal Society of Tropical Medicine and Hygiene” című folyóiratban megjelent áttekintés 42 693 cikket elemzett és jelentős hiányosságokat állapított meg annak megértésében, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás hogyan hat ezekre a betegségekre. Az emelkedő hőmérséklet és a változó időjárási minták növelik az új területekre való terjedés kockázatát. Ez különösen aggasztó a betegségek által már most is aránytalanul nagy mértékben érintett közösségek számára.
Forrás: Gavi
Kiemelik azt is, hogy a legtöbb kutatás az alacsony betegségterhelésű, a minőségi egészségügyi ellátáshoz hozzáférő országokra összpontosított, ami statisztikai hibákhoz vezethet. A fenti ábrán is látható, hogy a vizsgált fertőző betegségek 60%-ára hatással vannak az éghajlati változások, így elengedhetetlen, hogy további lépéseket tegyünk az ezen a területen való kutatásban.
Ettől függetlenül a fejlett államok is ki vannak téve az éghajlatváltozás okozta nehézségeknek. Az Egyesült Államokban az idősebb amerikaiak egyre inkább küzdenek a lakhatásért ebből fakadóan.
A WHO jelentése szerint tavaly 2,4 millió felnőtt kényszerült katasztrófák miatt lakóhelyét elhagyni, akiknek egyötöde 65 év feletti volt. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az öregedő népesség és a fokozódó éghajlati hatások súlyosbítani fogják a lakáshiányt. A megfizethető ingatlanok hiánya már jelenleg is nagy probléma, így a bérleti díjak további emelkedése katasztrofális is lehet. A társadalmi kapcsolatok fontossága így felértékelődik. Elengedhetetlen, hogy az elszigeteltséget megszüntessük az idősebb felnőttekkel kapcsolatban. A politikai döntéshozóknak sürgősen prioritásként kell kezelniük az ilyen jellegű igényeket az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség tervezésében. Mindez az egész közösség, ország, országok javára válna.
COP28 Deputy Chief Negotiator Iman Ustadi delivered remarks at a high-level dialogue on the importance of transparency in raising NDC ambition. Organized by CBIT-GSP with the support of @UNDP #ClimatePromise, @TheGEF, @UNEP, @UNEPCCC & @MOEJ_Climate, the session addressed how… pic.twitter.com/iD3EgxHlx2
— COP28 UAE (@COP28_UAE) May 22, 2024
Mindennek teremtene alapot az "Éghajlati károk adója" című jelentés, ami a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének megadóztatását javasolja. Célja, hogy 2030-ig csaknem 720 milliárd dollárt gyűjtsön az éghajlatváltozás által veszélyeztetett nemzetek támogatására. Ez jelentősen növelheti a dubaji COP28 csúcstalálkozón létrehozott veszteség- és káralapot. David Hillman, a Stamp Out Poverty igazgatója és a jelentés társszerzője hangsúlyozza, hogy a leggazdagabb országok, amelyek a legnagyobb történelmi felelősséggel tartoznak az éghajlatváltozásért, évente milliárdokat szedhetnek be a fosszilis tüzelőanyag-iparukból, így ez az összeg nem fenyegetné őket jelentős mértékben. A jelentés készítői szerint továbbá az alacsony jövedelmű országok is motiváltabbak lennének a megújuló energiával kapcsolatos projektek kialakításában.
Szemlézte: Henez Botond
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
