Malcolm Turnbull, Ausztrália miniszterelnöke Tony Albott korábbi kormányfő ígéretes, azonban megvalósulatlan menekültpolitikájának újraélesztéséről beszélt az ENSZ szeptember 19-én megrendezett, menekültekkel és migránsokkal foglalkozó csúcstalálkozóján.
Beszédében Ausztrália menekültügyi politikáját fegyelmezettként és gyakorlatiasként jellemezte, véleménye szerint stratégiájuk minden fontosabb aspektusát lefedi a probléma megoldásának. Kiemelve az embercsempészek elleni határozott fellépésük és határaik védelmének jelentős megerősítésének eredményeit, arról beszélt, hogy Ausztrália egy rendkívül könyörületes bevándorlási politikát folytat, amelynek része a lakosság véleményének kikérése, támogatásának megnyerése is. Azzal, hogy látható a határai feletti szigorú ellenőrzés, a lakosság bizalommal tekint a betelepített menedékkérőkre. Emellett fontosnak tartotta, hogy kitérjen arra is, milyen kritikus eleme a világot érintő menekültválság megoldásának, ha ezen intézkedésekkel párhuzamosan a probléma forrásánál igyekszünk megszüntetni a fennálló helyzetet.
Büszkén jelentette be, hogy Ausztrália új, szigorított határvédelmének köszönhetően magabiztosan bővíti immár az évente befogadható menedékkérők számát 18 750 személyre, mellyel majdnem 60%-kal növelte a 2015-ben befogadottak számát. Az évente befogadott 18 750 személy, azonban, egyrészről messze elmarad attól a tehertől, amit a konfliktusok gócpontjai mellett fekvő államokat terheli; másrészről kísértetiesen megfelel annak a számnak, amelyre korábban Tony Albott tett ígéretet, azonban jelentős növekedés a gyakorlatban mégsem volt tapasztalható.
Emellett arról a 220 millió ausztrál dollárról is beszélt, amit a kormány a Szíriában és környező államaiban fennálló humanitárius szükségletek kielégítésére elkülönített. Ezt az összeget további 130 millió ausztrál dollár fogja követni az elkövetkezendő három év során, amelyet elsősorban béketeremtési és életkörülmény-javítási szándékkal kívánnak segély formájában a menekülteket ideiglenesen elszállásoló országok számára nyújtani. Ez az összeg azonban csak addig tűnhet jelentősnek, amíg meg nem vizsgáljuk azon 9,6 milliárd ausztrál dollárnyi befektetés eredményét, amit az ausztrál kormány az általa Naurun és Manus szigetén üzemeltetett átmeneti táborokra költött, melyekben csupán 2000 embert szállásolnak el, azonban életkörülményeik és kilátásaik harmadik világbeli viszonylatban sem mondhatóak mesésnek.
Mindez szinte egy időben történt egy felméréssel, melynek eredményei szerint az ausztrál lakosságon belüli válaszadók 49%-a úgy gondolja, hogy fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak Ausztráliába való letelepedését, míg 40% elutasította ezt az álláspontot. A válaszadók közel egyharmada érezte úgy, hogy a muszlimok nem képesek integrálódni társadalmukba, közülük sokan válaszadásuk indoklásaként a terrorizmustól való félelmet is megemlítették. Az Ausztrál Munkáspárt és a jelenlegi parlamenti ellenzék vezetője, Bill Shorten így kommentálta az eseményeket: „Az első ausztrálokat kivéve mindannyian úgy érkeztünk valahonnan ebbe az országba”; majd hozzátette, „nem szeretné azt megélni, hogy ez az ország a kisebbségeket teszi bűnbakká a nagyobb problémák okozta kihívások miatt”.
Turnbull beszédét megelőzően került nyilvánosságra a hír, miszerint az Amerikai Egyesült Államok által a Da'esh (Iszlám Állam) ellen szervezett koalíció bombázásai során egy sajnálatos tévedésben 60 szíriai kormánypárti katona életét vesztette, amikor egy ausztrál harci repülőgépeket is tartalmazó kötelék tévesen bombázni kezdte állásaikat. A szeptember első napjaiban megrendezett G20 találkozón Turnbull időt szakított egy személyes találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mely során az ezt megelőző Barack Obama - Vlagyimir Putyin találkozóhoz hasonlóan a szíriai válságról értekeztek. Többek között szóba került a katonai akcióik összehangolása is, amelynek elengedhetetlen jellegét pont bizonyítani látszik ez az incidens is. Az még kérdéses, hogy ez az államokat komolyabb együttműködésre fogja sarkallni; vagy visszájára fordul az eddigi tendencia és újabb politikai csatározásokba fullad, és ezzel befagyasztja a Szíriából menekülni kényszerülők áradatával járó válságot.
Szemlézte: Molnár Gergő
