Január harmincadikán Portugáliában az urnákhoz járulhattak a választók egy előrehozott választás keretein belül, amelyen az eddig kormányzó szocialista párt megerősítette hatalmát, hiszen megszerezte az abszolút többséghez szükséges mandátumok számát.
A választások tétjével és előzményeivel már egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, de álljon itt ismét egy rövid összefoglaló. 2021 utolsó hónapjaiban, mint minden másik európai országban a portugál közéletet és politikát is a következő évi költségvetés elfogadása határozta meg. A kisebbségben kormányzó PS (Partido Socialista - Szocialista Párt) azonban olyan büdzsét alkotott, amely nem volt elfogadható egyik partnerének sem: sem a radikális, szélsőbaloldali Baloldali Blokknak (Bloco de Esquerda - BE), sem a kommunista-zöld szövetségnek, a CDU-nak (Coligação Democrática Unitária – Egyesült Demokratikus Koalíció [az áthallás a magyar politikára csupán a véletlen műve]). A jobboldal természetesen csípőből elutasította a költségvetést, míg a szocialistáknak nem sikerült kiegyezniük az addigi partnereikkel. Marcelo Rebelo de Sousa köztársasági elnöknek így végül nem volt más választása, mint a parlament feloszlatása és az előrehozott választások kiírása.
A kampányt a szocialisták várták biztosabb helyzetből és felkészültebben, míg a jobboldal több pártjában is törések és repedések jelentkeztek.
A szocialisták felkészültségéből arra lehet következtetni, hogy a PS akár szándékosan is kikényszeríthette az előrehozott választást, hogy feloldja a függését a kisebb baloldali pártoktól.
Ez a kommunikációjukban is megmutatkozott, hisz mindvégig a CDU-t és a BE-t jelölték meg, mint bűnbak, s őket okolták a politikai válság kirobbanása miatt.
Úgy tűnik, hogy be is jöttek a szocialisták számításai, hisz rendkívül magas részvételi arány mellett (57%) meg is szereztek minimum 117 helyet a 230 fős parlamentben (azért minimum, mert további négy mandátum sorsa kérdéses a tengerentúli szavazatok miatt). Az előzetes felmérések csupán 1-2 százaléknyi különbséget mértek a PS és a legnagyobb ellenzéki PSD (Partido Social Democrata - Szociáldemokrata Párt) között, ezzel azonban csúnyán mellé lőttek az elemzők. A PSD a jó kampányhajrá ellenére is csak 71 mandátumot nyert, azaz még a 2019-es választási eredményét sem érte el.
A legnagyobb nyertes mégis a jobboldali, konzervatív Chega lett.
A párt csupán a ’19-es választások előtt alakult meg, s akkor nem is sikerült áttörést elérnie, hisz csupán egyetlen egy képviselőt delegálhatott a portugál törvényhozásba. Most azonban a bevándorlás-és korrupcióellenes üzeneteivel az ország harmadik legnagyobb pártjává vált a maga 7 százalékával és 12 mandátumával. Ezzel megugrotta az előzetesen kitűzött céljait, sőt egyes választási körzetekben túl is szárnyalta. A Chega ugyanis több déli és keleti körzetben 13-15%-ot is bezsebelt; főleg a többi jobboldali párt kárára.
Szintén győztesnek nevezhető egy másik új formáció, a gazdaságilag liberális IL (Iniciativa Liberal – Liberális Kezdeményezés), amely a Chega-hoz hasonló áttörést ért el. Leszerepeltek azonban a baloldali és zöld pártok. A BE mandátumainak száma 19-ről 5-re olvadt, míg a CDU a helyeinek a felét vesztette el. Visszaesett a zöld PAN is,
de a legnagyobb vesztes egyértelműen a magát kereszténydemokratának hívó CDS-PP (Kereszténydemokrata Néppárt), amely történetében először nem tudott bekerülni a parlamentbe.
A választások előtt több forgatókönyv is volt, hogy ki-kivel tudna kormányozni vagy koalícióra lépni. A PS abszolút többségével ez a kérdés azonban többé már nem releváns, hisz a szocialisták erős felhatalmazással konszolidálták hatalmukat. António Costa miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy az abszolút többséggel nem jár abszolút hatalom.
Írta: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
