Blog

Tartanunk kell-e egy harmadik világháborútól Ukrajna miatt?

Oroszország nukleáris csapásokkal fenyegetőzik és harmadik világháború kirobbantásával fenyeget a NATO ukrajnai fegyverszállításai kapcsán. A RAND elemzőcég szerint mindez azért veszélyes, mert nemsokára már nem lehet megkülönböztetni a valós fenyegetéseket az állandó propagandacélú riogatástól, a…

Oroszország nukleáris csapásokkal fenyegetőzik és harmadik világháború kirobbantásával fenyeget a NATO ukrajnai fegyverszállításai kapcsán. A RAND elemzőcég szerint mindez azért veszélyes, mert nemsokára már nem lehet megkülönböztetni a valós fenyegetéseket az állandó propagandacélú riogatástól, a Nyugat pedig értelmetlenül korlátozza magát, gondolván: az oroszokat megenyhíti, ha csak védelmi jellegű fegyvereket és hadianyagokat szállít Ukrajnába a NATO.

Oroszország már három nappal az ukrajnai invázió megindulása után magas készültségbe helyezte nukleáris csapásmérő erőit. A CIA igazgatója április 14-én figyelmeztetett, hogy Oroszország taktikai atomfegyverek bevetésére készülhet Ukrajnában, egyelőre minden bizonyíték nélkül. Emmanuel Macron, Joe Biden és Olaf Scholz egyaránt arról beszélt a közelmúltban, hogy a kelet-európai háború világméretűvé válhat és ezt minél határozottabban el kell kerülni. Az oroszok pedig folyamatosan arról beszélnek, hogy a NATO akciói világháborúba sodorják a Nyugatot és Oroszországot. Elsősorban az egyre nagyobb mértékű fegyverszállítást emlegetik háborús okként, de még a Moszkva cirkáló szégyenteljes elvesztése kapcsán is a NATO felelősségét emlegetik – ami persze részben igaz. Közismert, hogy a hajó elsüllyesztésekor a közelben repült, ráadásul jelzés értékűen bekapcsolt transzponderrel (tehát az egész világ számára nyilvánosan) az amerikai haditengerészet egyik P-8 Orion felderítőgépe, amely egyes sajtóállítások szerint megadta a hajó koordinátáit az ukrán fegyveres erőknek.

Összességében folyamatos tehát a feszültségkeltés és annak a tudatosítása, hogy a nagyhatalmak döntő konfliktus felé sodródnak.

Raphael S. Cohen biztonságpolitikai elemző szerint ennek két nagyon fontos veszélye van a Nyugat számára. Egyfelől, hogy értelmetlenül szorítja magát korlátok közé. Gyakori elképzelés mostanában, hogy Ukrajnát nem szabad „nagyon” segíteni, hiszen az átlép valamiféle vörös vonalat az oroszokkal szemben. Így például csak védelmi célú fegyvereket szabad szállítani az országba. Azonban az olyan nyilvánvalóan védelmi eszközök, mint a török Bayraktar drónok és az amerikai Javelin páncéltörő rakéták óriási gondot okoznak az oroszoknak, míg az „offenzívabb” jellegű és látványosabb fegyvernek számító harckocsik és harci repülőgépek kevésbé. Így tehát a Nyugat az oroszokat ennél jobban felbosszantani aligha tudja:

Moszkvát legfeljebb az békítheti meg, ha kevesebb fegyvert szállít a Nyugat Ukrajnának, hiszen a mostaniaknál hatékonyabb eszközöket nehezen tudnának már adni.

A RAND elemzője itt vét egyébként egy komoly hibát: szerinte az, hogy az USA MiG-29 vadászbombázókat ígért az ukránoknak, majd nem szállította le őket, ennek a hibás gondolkodásnak volt a terméke. Szerinte az amerikaiak féltek a túlságos eszkalációtól. Azonban ahogy Tom Cooper független biztonságpolitikai elemző rámutatott, az ukrán légierő túlságosan gyenge ahhoz, hogy az új repülőgépeket használatát döntő sikerekre válthassa. Persze erősebb lenne a légierejük, mint most, de ez nem jelentene akkora hasznot, mint amekkora logisztikai nehézségekkel jár. Az Ausztriában élő szakértő a Kígyó-szigeten fekvő orosz állásokat bombázó ukrán Szu-27-esek taktikáit elemezve mutatott rá, hogy az ukrán légierő láthatóan nem túl magasan képzett, és éppen ezért hiba lenne még több repülőgéppel tömni őket:

a Nyugatnak inkább több drónt kellene biztosítani az ukránok számára, ha igazán segíteni akar.


Amellett, hogy a Nyugat értelmetlenül bonyolítja a hadianyagok szállítását, van még egy sokkal komolyabb veszély.

Oroszország már túl sokszor fenyegetőzött nukleáris csapással és a konfliktus világháborúvá szélesítésével.

Fennáll a veszély, hogy ha egyszer valóban azt akarná jelezni nyilvánosan, hogy a Nyugatnak ez vagy az a lépése elhozza a totális háborút, akkor már senki sem fog hinni neki a hatalmas médiazajban, a korábbi üres fenyegetőzések miatt. Azzal, hogy a Nyugat és Oroszország vezetői mintegy „könnyedén” említik a világháborús veszélyt az ukrajnai helyzet kockázatai között, elképzelhető, hogy már akkor sem veszik komolyan ezeket a gondolatokat, amikor tényleg közel van a totális összecsapás és a történelem vége.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon