Dashiell Hammett A máltai sólyom című nagysikerű regényéből több filmes változat is készült. Az első 1931-ben, a második 1935-ben, majd John Huston rendezésében 1941-ben megszületett a harmadik változat, mely nem csak lefektette a film noir alapköveit, de a filmezés történetében mind a mai napig meghatározó szereppel bír.
2023. november 13-án a Lónyay-Hatvany villa falai között köszönthették a Danube Institute vendégei és munkatársai Dr. Paul du Quenoy-t, az Academica Press és a Palm Beach-i Freedom Institute elnökét, aki elkalauzolta nézőközönségét a film noir baljós és szövevényes világába. Ebben segítségére volt Dr. David Martin Jones, a Danube institute kutatási igazgatója, valamint John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke. Dr. Paul du Quenoy először kontextusba helyezte Hammett alkotását, majd sor került a film vetítésre.
Quenoy az ezt követő előadásában igyekezett közönségének A máltai sólyom kapcsán minél több, a birtokában információt, kulisszatitkot átadni. A film nem csak a filmezés történetében, hanem John Huston, a rendező számára is kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen ekkor debütált mint rendező, hatalmas sikert aratva. Huston már a forgatókönyv megírásának is nagy figyelmet szentelt, habár néhol eltért a könyvtől, gyakorlatilag minden egyes jelenethez külön instrukciókat fűzött, hogy a forgatás gördülékenyen, a meghatározott költségvetés keretein belül valósulhasson meg. Apró változtatásaira kiváló példa a film és a regény eltérő befejezése.
Míg az utóbbiban egyik főszereplőnk, Sam Spade irodájába való visszatértével zárul a történet, addig az előbbiben a főhősnő arcát a börtöncella rácsaként beárnyékoló lift-rács képével zárul, ezzel is érzékeltetve a film noir borús és sötét hangulatát.
Az elsőfilmes rendezővel az akkori ,,nagy nevek” közül sokan zöldfülűségére hivatkozva nem mertek együtt dolgozni. Azoknak azonban, akiknek ez nem szegte kedvét, például az egyik főszereplőt, Same Spade-et alakító Humphrey Bogart-nak, az nem bánta meg. A rendező karrierje mellett színészei későbbi pályafutását is nagyban meghatározta A máltai sólyom. Bogart a későbbiekben olyan klasszikusokban kapott szerepet mint a Casablanca és A hosszú álom.
A máltai sólyom, illetve az akkoriban készült gengszterfilmek táptalajául a többi között az 1929-es nagy gazdasági világválság szolgált. Amerika szerte megnőtt a bűnözés, zavargások kezdődtek, melyek jelentősen átformálták az akkori társadalom képét.
A film gyártói a Warner Bros. Studio-nál a forgatás alatt ki is kötötték a színészek számára, hogy redukálják karakterük alkoholfogyasztását és dohányzását amennyire csak lehet, ezzel is példát statuálva a nyilvánosságnak.
Hammett zsenialitásának köszönhetően több mint fél évszázaddal A máltai sólyom megírása után is vitatkozhatunk szereplőinek jelentőségéről. A rendező három olyan karakter, Joel Cairo, Wilmer Cook és Caspar Gutman szexuális identitását is kétértelművé tette, mely meghatározása a néző egyedi olvasatától függ. Teljes mértékben az értelmezésükre van bízva, hogy az adott karaktert hetero-vagy homoszexuálisként értelmezik. Quenoy az utóbbi mellett foglalt állást, többek között arra a példára támaszkodva, hogy a filmbéli urak többször szólítják meg egymást a ,Gunzel’ jelzővel, mely esetünkben az angol és német nyelv keveredéséből létrejött, fiatal homoszexuálist jelent.
Rendkívül érdekes továbbá a film nyelvezete, mely merőben eltér a ma használt amerikai angoltól. Az akkor használatos, szlengekkel dúsított mindennapi nyelv értelmezése még a mai angol anyanyelvű nézőknek is okozhat fejfájást. – mondta Paul du Quenoy.
1939-1945 között öt film noir készült Hollywoodban, melyek csak később, a második világháború után, 1946 nyarán kerültek bemutatásra Franciaországban. A máltai sólyom olyan pillanatait fedte fel az amerikai társadalomnak, melyet nem láthatunk minden nap. Bátran kijelenthető, hogy ezen klasszikusok olyan korokba repítenek vissza, melyek mindmáig magával tudják ragadni közönségüket.
Írta: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
