A Brexit mentén két táborra szakadt Egyesült Királyság nem csak a közelgő népszavazás miatt van nehéz helyzetben: amellett, hogy meg kell hozni egy sarkalatos döntést, képbe kerülnek a jogi kérdések is, amelyek akadályozhatják az eredmény tisztaságát. Minden attól függ majd, hogy a referendum során mekkora lesz a valódi elfogulatlanság, korrektség és méltányosság, amelyet már most beárnyékolnak az ellentétes nézeteket népszerűsítő felek viselt dolgai. Ezeket a melléfogásokat tárta fel Michael Pinto-Duschinsky, a Standpoint magazin elemzésében.
A kampányban résztvevő tagokat hivatalosan szigorú előírások kötik. 2000-ben Tony Blair munkáspárti kormánya törvénybe iktatott több jogszabályt annak érdekében, hogy ellenőrizhetőek és átláthatóak legyenek a felhasznált támogatások a választási kampányok és referendumok során. A létrehozott törvény, a PPERA (The Political Parties, Elections and Referendums Act) gátat szab a nemzeti kampányok felhasználható költségeinek, megtiltja a külföldről származó egyes adományok felhasználását és egy bizonyos küszöb felett elvárja az érkezett adományok átláthatóságát.
A politikai jellegű finanszírozások szabályozása azonban nem annyira egyszerű feladat: bonyolultságukból és kétértelműségükből adódóan, melyet a PPERA segítségével igyekeztek minél hatásosabban kiküszöbölni. Az olyan általános terminusok, mint az „adomány”, a „közlemény” vagy „kampány” fogalmak valójában jogi aknamezők, relevanciájukat tekintve azonban kiemelkedőek egy ilyen jellegű szavazás során.
Tehát a törvény szerint a pontosan 500 font küszöbérték feletti külföldi adomány felhasználása tilos. A népszerűsítésben részt vevő felek lehetnek bejegyzett csoportok, az Egyesült Királyság állampolgárai vagy szervezetei, emellett pedig élhetnek a jogukkal, hogy politikai adományokat szolgáltassanak. Az utóbbi szervezetek közé tartoznak a szakszervezetek vagy azok a cégek, amelyek üzleti tevékenységet folytatnak az állam területén.
Ezek tükrében ésszerű azt állítani, hogy egy Barack Obama vagy Bill Clinton által lefolytatott kampánybeszéd megengedhetetlen. Az amerikai elnök mostanában gyakran látogatást tesz Londonban, hogy nyíltan kampányoljon az európai uniós tagság mellett, de Bill Clinton korábbi elnök tervei között is szerepelnek ilyen jellegű utak. Ők azonban a PPERA szerint nem engedélyezett résztvevők, kampánybeszédük pedig vitathatatlanul egy szolgáltatást képez. Az efféle személyek által tartott beszédek fiktív értéke pedig igen magasra rúg – minden bizonnyal meghaladja az 500 font küszöbértéket.
De nem ez az egy felróható szégyenfolt a kampányban. A Cameron által vezetett Konzervatív Párt köztudottan megosztott a kérdésben, viszont a kabinetben a miniszterelnökkel szemben állást foglaló „Leave”-pártiakat köti a kollektív felelősség. Vezetőjük ennek ellenére nyugodt szívvel kiküldetett a kampánya mellett érvelő brosúrákat minden háztartásba, az egész kormány nevében.
Egy május elején kirobbant botrány az interneten közzétett anyagok körül folyik. A törvény szerint létezik egy úgynevezett „előválasztás”, egy 28 napos periódus a választási nap előtt. A kormány még ez időtartam előtt közzétett kampányanyagot hivatalos weboldalán, mellyel kapcsolatban, az EU-ellenes tábort erősítő konzervatív képviselő, Bernard Jenkin felhívta a figyelmet, hogy a PPERA rendelkezéseivel ellentétesen történt. A képviselő később állításának alátámasztása érdekében idézte az ide vonatkozó szövegrészt és figyelmeztette Cameront, hogy távolíttasson el minden ilyen jellegű tartalmat a felületről. A konfliktus elhúzódó vitába fulladt, a miniszterelnök ugyanis tájékoztatta az Alsóház Alkotmányozó Bizottságát, hogy a kormány jogi tanácsadói megerősítették: a cselekedet nem volt jogszerűtlen. Ezen felül a Downing Street minden erejével igyekszik megszerezni a szakszervezetek támogatását is a siker érdekében. Felröppentek olyan pletykák, melyek szerint a vezető üzletet kötött Len McCluskey-val, az Unite szakszervezet fejével, hogy a kampányába fektetett nagyobb támogatásért cserébe hajlandó módosítani a szakszervezeti jogszabályokon.ó
Az Egyesült Királyság politikai intézményei és magas rangú képviselői közül a legtöbb érzi, hogy a status quo további megőrzése köti az országot EU-hoz, a brüsszeli bürokrácia nyomása pedig egyre erősebb. Ebben a helyzetben nehéz olyan javításokat eszközölni a referendum jogszabályain, amelyek tisztaságot és egyensúlyt biztosítanak a szemben álló felek számára.
A június 23-i népszavazás után a jogi bizottság a leszűrt tapasztalatok alapján fontolóra vehet majd néhány reformot, hogy hasznos jogi módosításokat vihessen végbe. Azonban jelenleg sokkal fontosabb, hogy tisztázzák a folyamatban lévő választás során kötelező érvényű jogszabályokat – amennyire lehetséges –, mielőtt a deklarált végeredmény ezt már nem teszi lehetővé.
Szemlézte: Mészár Kata
