Számos márka foglal állást a woke által meghirdetett kultúrharcban. Vajon tudatos taktika, netán marketingfogás áll emögött? Borítékolható a biztos csőd egy ilyen lépés megtétele után? A helyzetet Javier Villamor elemzi a La Gaceta de la Iberosfera hasábjain.
Már pár hete Dylan Mulvaney transz aktivistától hangos a világháló, aki a – mindezidáig – népszerű Bud Light sörmárka reklámarca lett. A reklám azonban egyik fél számára sem bizonyult előnyösnek, hiszen Mulvaneyt és a márkát is egyaránt sok kritika érte, utóbbit pedig négymilliárd dollárnyi veszteség is, mindössze pár napon belül.
Bud Light’s Dylan Mulvaney Trans Stunt Cost the Company $4 BILLION… So Far.https://t.co/omhr0aFSch
— Jack Poso �� (@JackPosobiec) April 11, 2023
A Bud Lighton kívül számos más márka – a többi között a Nike és a Tampax tampongyártó cég is – Mulvaneyt választotta reklámarcának. Rajta kívül azonban több transznemű is megfordult a marketing világában olyan cégóriásoknál, mint a Disney vagy a Pixar, amelyek állításuk szerint ezzel a húzással olyan szereplőket szeretnének bevonni a filmiparba, akik sokkal inkluzívabbak. Vagyis, baloldali eszmékkel próbálnak még több embert a képernyők elé csalogatni.
Villamor szerint a kritikák ellenére az ilyen esetek – bizonyos kivételekkel – kis mértékben befolyásolják a cégek bevételeit.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ilyen marketingfogások nem járnak bevételcsökkenéssel – mert igenis járnak – hanem azt, hogy még ezek után sem kell végleg bezárniuk.
Erre jó példa a Calvin Klein vagy a Victoria’S Secret, amelyek a woke-hullám megérkeztével már transznemű modelleket is szerződtettek. Mindkét világmárka esetén megfigyelhető volt ezidőtájt – illetve 2020 környékén - kisebb bevételcsökkenés, de a profit mára szinte visszatért egykori szintjére.
Hasonló eset játszódott le a Disneynél is, annyi különbséggel, hogy az LMBTQ-közösség már évek óta megjelenik a világ egyik legnagyobb szórakoztatóipari óriásánák kínálatában, miközben tartalmainak fogyasztása csökkenő tendenciát mutat. Ezen pedig még a Star Wars filmek, vagy a nemrég indított Disney+ is csupán rövid ideig tudott lendíteni. Vajon ez is a woke műve lehet? Villamor szerint a forgalomcsökkenés oka számos már faktor összeadódása, azonban a szerző megjegyzi, a Disney legutóbbi produkciói inkább a bukások, mintsem a kasszasikerek miatt váltak ismertté.
Az mindenféleképpen szembetűnik a két említett példa alapján, hogy a
szórakoztatóipari cégeknek sokkal közvetlenebbül árt a woke-ideológia, mint például a ruha- vagy élelmiszermárkáknak, elsősorban a közönség megvetése miatt.
Így járt például a Tucatjával olcsóbb, vagy a Büszke család, melyek nem értek el különösebb sikert, elsősorban azért, mert olyan témákat dolgoztak fel, mint a mikroagresszió, új családmodellek, vagy éppen a gyermeket nevelő homoszexuális párok. Ezeket a veszteségeket azonban ideig-óráig tudta kárpótolni az Avatar vagy a Star Wars, amelyek viszont ugyanúgy tartalmaznak elvétve hasonló tanokat – feminizmust, például.
A woke-tanok alkalmazása nem mindenkinek jelenti azt a sorsot, mint a Bud Lightnak – a Nike éves bevétele 6%-ot nőtt, az Amazoné több, mint 16%-ot, a Dr. Peppert forgalmazó Keurig Dr Pepper Gross cég pedig szintén nyereséget nyereségre halmozott az utóbbi három évben.
Ezek az esetek is jól példázzák a már elmondottakat: az élelmiszer, ruha- illetve italmárkák ellenállóbbak a woke-okozta gazdasági visszaeséssel szemben, hacsak a fogyasztók nem szerveznek általános sztrájkot. A szerző szerint erre kicsi az esély, hiszen az emberek általában szokásukhoz ragaszkodva fogyasztják a termékeket. Más a helyzet a szórakoztatóiparban, melyet hamarabb utolér a közönség hiánya.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
