Tíz év telt el a Boko Haram által elkövetett chiboki emberrablás óta, azonban Észak-Nigériában az eset továbbra is árnyékot vet az oktatásra, különösen a fiatal lányok esetében. Csupán korlátozott lehetőségek érhetőek el az ország egy olyan részén, ahol már így is sokkal magasabb a szegénység, a lányok írástudatlansága és a gyermekházasságok aránya.
A Boko Haram neve hausza nyelven azt jelenti, hogy „a nyugati oktatás tilos”, ami az iszlamista fegyveresek ideológiai ellenállását tükrözi a világi oktatással szemben, különösen a lányok esetében. A chiboki lányok elrablása továbbra is a legnagyobb visszhangot kiváltó példa arra, hogy a csoport iskolákat vesz célba, de ez csak egy töredéke a tanulók és oktatási intézmények ellen elkövetett támadásoknak.
2014 februárja és 2022 decembere között a Save the Children nemzetközi civil szervezet adatai szerint az iskolák elleni razziák Nigéria-szerte folytatódtak (túlnyomó többségük az ország északnyugati régiójában), és mind a diákok, mind a tanárok és az iskolai dolgozók számára szörnyű következményekkel jártak: legalább 1743 személyt raboltak el, csaknem 200-at megöltek és 25 iskolaépületet leromboltak.
A lányok beiskolázása Észak-Nigériában javult az elmúlt évtizedben, de a nigériai Nemzeti Statisztikai Hivatal és az UNICEF 2021-ben végzett felmérése szerint
az északkeleti és északnyugati régiókban a 15-49 éves nők több mint fele írástudatlan és iskolázatlan, míg délkeleten kevesebb mint 1%, délnyugaton pedig 7% ez az arány.
Emellett az északkeleti régióban a lányok körülbelül fele, északnyugaton pedig mintegy 40%-a nem járt általános vagy alsó középiskolába, szemben a déli államok kevesebb mint 10%-ával. Ezek a számok azért fontosak Nigéria számára, mert - ahogy a felmérés megállapítja - az írni-olvasni tudás „gyakran a társadalmi fejlődés és a gazdasági eredmények helyettesítő mérőszámának tekinthető”.
Az UNICEF szerint 2030-ra Nigériában „az afrikai gyermekek 17%-a, a világ gyermekeinek 5%-a” fog élni.
Ahogy az ENSZ gyermekvédelmi szervezete fogalmazott: „Nigéria gyermekpopulációja nagy és növekszik. Ami a nigériai gyerekekkel történik, az jelentősen befolyásolja a regionális és globális fejlődést.” Tíz év elteltével a chiboki elraboltak közül sokan kiszabadultak vagy megszöktek, de körülbelül 100 nőt továbbra sem találtak meg.
Azokat, akik hazatértek, és akik közül néhányan a fogságban erőszakot illetve kényszerházasságot követően gyermeket szültek, gyakran a Boko Harammal együttműködőnek tekintik, és a közösségük kirekeszti őket. (https://www.theguardian.com/global-development/2024/apr/11/nigeria-chibok-boko-haram-girls-school-abductions-islamist-militants-borno-yobe-katsina-kaduna)
Nigériai nők egy csoportja az eset után elindította a #BringBackOurGirls közösségi média kampányt, amely erőteljes globális tiltakozássá vált, és az akkori amerikai first lady, Michelle Obama, valamint a Nobel-békedíjas Malala Yousafzai támogatását is kivívta. A politikusok és hírességek, akik tíz évvel ezelőtt az ügyért kampányoltak, mostanra elfeledkeztek róla, és a mozgalom elvesztette lendületét.
Dear President Bola Ahmed Tinubu, #BringBackOurGirls pic.twitter.com/W6hfxtuZFi
— #BringBackOurGirls (@BBOG_Nigeria) April 16, 2024
Az egymást követő kormányok nehezen birkóztak meg az iskolák elleni támadásokkal, és 2014 óta minden nigériai elnöknek szembe kellett néznie tömeges emberrablásokkal. A jelenlegi elnök, Bola Ahmed Tinubu, aki tavaly került hatalomra, az ország biztonsági válságának megszüntetéséért kampányolt, és márciusban megfogadta, hogy
kormánya részletes stratégiát dolgoz ki annak biztosítására, hogy az iskolák a tanulás biztonságos szentélyei maradjanak, ne pedig az önkényes emberrablások színhelyei.
A Biztonságos Iskolák Nyilatkozatát, amely egy nemzetközi kötelezettségvállalás az oktatási intézmények fegyveres konfliktusok elleni védelmére, 2015-ben indították el, és Nigéria 2019-ben ratifikálta. A nyilatkozat csak egy a több nigériai kormányzat által bevezetett vagy elfogadott program közül. Emellett az ország elindított egy nemzeti tervet a biztonságos iskolák finanszírozására, de pozitív eredmények még nem mutatkoznak a vidéki területeken – állapította meg Lisa Chung Bender, a GCPEA, egy globális oktatásvédelmi koalíció ügyvezető igazgatója.
A néhány évente véghezvitt szabadító akciók sajnos nem elegek. A veszélyes iskolai környezet visszatartja a szülőket attól, hogy tanulni küldjék gyermekeiket, amivel viszont a jövőjüket is hátráltatják. Nigéria társadalmának jövőjéért fontos lenne, hogy a kormány és a nemzetközi szervezetek kezükbe vegyék az irányítást.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
