Július 19-én a világ minden részén észlelhető volt az informatikai leállás hatása. Banki és egészségügyi rendszerek álltak le, több, mint 5 ezer járatot töröltek világszerte és számtalan online szolgáltatás vált használhatatlanná. Mindez egy kisebb szoftverfrissítés következtében történt, egy olyan cég által, ami eddig ismeretlen volt a köztudat számára. A hiba remekül rámutat az e-globalizáció veszélyeire, következményei nagyban formálni fogják a digitális világ jövőjét.
A probléma a Microsoft operációs rendszerén, a Windows-on futó eszközökre volt hatással. Nagyjából 8,5 millió számítógépet és szervert érintett, amelyek teljesen használhatatlanná váltak a leállás idejére. Az esetet súlyosbítja, hogy ezen eszközök és szerverek között voltak olyanok, amelyek kritikus feladatokat látnak el.
Banki, kórházi és légiforgalmi rendszerek álltak le, televíziós csatornák és weboldalak szüneteltek.
Wizz Air alerts customers to arrive at the airport at least 3 hours prior to their flight today. pic.twitter.com/YUW3BPYeRp
— Wizz Air (@wizzair) July 19, 2024
A Wizz Air a közösségi média oldalán értesítette az ügyfeleket a helyzetről, amiben leírták az el nem érhető szolgáltatásaikat. Ez nem egyedi eset volt, a légitársaságok többségénél nem működött a weboldal, az applikáció és olyan szolgáltatások sem, mint például az online check-in vagy a jegyvásárlás.
A leállás hatalmas anyagi károkat okozott az érintett cégek és szervezetek számára, de a helyreállítás sem lesz egyszerű, ugyanis minden gépet manuálisan kell újraindítani. Több hétig is eltarthat, míg minden szektor újra érdemben működőképes lesz.
A tényleges felelős, egy kiberbiztonsági szoftvert fejlesztő cég, a CrowdStrike, amely megerősítette, hogy nem külső támadás okozta a leállást, hanem egy fejlesztési hiba. A helyzet jogosan veti fel a kérdést, hogy mégis hogyan történhetet ilyen? A digitalizáció mára életünk minden szegmensét átszőtte, a gazdaság és társadalom működésének alapvető eszközévé vált.
Nem véletlen, hogy gyakran hallunk a digitális biztonság fontosságáról, akár a közszféra akár a privátszektor köreiből. Eddig ez a kérdéskör elsősorban a kibertámadásokkal kapcsolatban merült fel, kormányzatok és cégek is gyakran tettek ígéreteket fejlesztésekkel kapcsolatban. A kialakult helyzet viszont remekül rámutat a digitális világ hiányosságaira és veszélyeire.
Péntek előtt kevesen gondolták volna, hogy a világ egyik legnagyobb informatikai cégének egyik beszállítójának szoftver hibája miatt a digitális világ félig lebénulhat.
A globalizmus térnyerésével egyre kevesebb a kontroll a globális digitális infrastruktúra felett, hiszen a világkereskedelemnek szüksége van az egységes szoftver környezetre. Az eset megmutatta, hogy mennyi cég és szervezet függ kritikusan ettől a hálózattól, illetve, hogy a modern világgazdaság jóval törékenyebb, mint gondolnánk.
Az eset előreláthatólag nagy változásokat hoz mind gazdasági, mind társadalmi szinten. A köz- és magánszféra között intenzívebb együttműködés szükséges, egy megbízhatóbb és robusztusabb infrastruktúra létrehozása érdekében.
A kormányzatoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a digitális szabályozásra, különben hasonló esetek következhetnek be.
A digitális bizalom csökkenésével a cégeknek nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a megfelelő ügyfél kapcsolat kiépítéséhez. Hiszen az incidens elsősorban azokat a szektorokat súlytotta, ahol eddig a legmagasabb volt a Digitális Bizalom Index.
Forrás: Thales
Miközben a világ egyes részein megfigyelhető a deglobalizáció és annak támogatottságának növekedése, a digitális világban ennek az ellentétét látjuk. A globális digitális infrastruktúrának való kitettség még sok veszélyt tartogathat, ezért szükségesek a további intézkedések, a privát- és magánszektorban egyaránt.
Szemlézte: Balogh Péter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
