Los Angelesben hamar elmérgesedtek a dolgok az amerikai bevándorlási hatóság (ICE) nagyszabású, illegális bevándorlókat célzó razziái miatt. Az emberek az intézkedésekre először csak tiltakozással, majd később erőszakkal válaszoltak, és a város vezetése kénytelen volt rendkívüli állapotot kihirdetni, és a legkritikusabb területeken kijárási tilalmat bevezetni. Donald Trump kivezényelte a Nemzeti Gárdát és a tengerészgyalogosokat, és bejelentette, hogy a katonai jelenlét fennmarad mindaddig, amíg a közbiztonság ezt megkívánja. Hogyan jutott el idáig a menedékváros?
Los Angeles történelméből eredendően nehezített pályának számít, ha egy elnök bevándorlás ellenes politikát folytat, és Trump egy erős ellenállással találta magát szemben. A helyzet egyúttal komoly jogi és politikai vitát is kirobbantott. Trump elnök a Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogosok bevetésével reagált, de a kaliforniai vezetők bírósági úton próbálták megakadályozni az egységek bevetését arra hivatkozva, hogy a katonai jelenlét sérti a helyi önrendelkezést és a polgári szabadságjogokat. A 9. körzeti fellebbviteli bíróság részben az elnöknek adott igazat, de a vita továbbra is fennáll. A tiltakozások gazdasági károkat is okoztak, különösen a belvárosi kereskedelemben, ahol sok vállalkozás bevételcsökkenésről számolt be.
A helyzet így nemcsak a közrendet, hanem a város gazdasági életét is súlyosan érintette, egyes helyiek szerint még a Covidnál is súlyosabban.
Forrás: Reuters
A város a korábbi években a bevándorlók számára támogató és védelmező politikát folytatott, amely egyre inkább megosztotta a lakosságot. A „menedékváros” státusz többek szerint hozzájárult a migrációs nyomás növekedéséhez, amelyet a kormány a határellenőrzés szigorításával próbált ellensúlyozni. Donald Trump bevándorláspolitikája az elmúlt években fokozatosan keményedett, és különösen a 2024-es újraválasztása óta kapott új lendületet.
Az ICE fellépése Los Angelesben ennek a keményvonalas politikának a gyakorlati megnyilvánulása.
A város vezetése részéről Karen Bass polgármester is bírálta a szövetségi akciót és a helyi jogvédelem fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor az erőszakos események és a bűnözés növekedése miatt a lakosság egy része a keményebb intézkedéseket támogatta, ami a politikai megosztottságot tovább mélyítette.
This is real: The Trump administration deployed 700 Marines and 4,000 National Guard members to respond to a few blocks in downtown — meanwhile there are fewer troops in Iraq and Syria. https://t.co/AudX3kISwN
— Mayor Karen Bass (@MayorOfLA) June 11, 2025
Az ICE akciók, a szükségállapot kihirdetése és a katonai beavatkozás összességében egy olyan töréspontot jelentenek Los Angeles történetében, amelynek hosszú távú hatásai lehetnek az amerikai bevándorláspolitikára és a helyi kormányzásra. Ebben a konfliktusban nincs egyszerű megoldás, mert mindkét oldal érthető, történelmi tapasztalatokra épít.
A Trump-adminisztráció fellépése világos üzenet: az illegális bevándorlás nem maradhat következmények nélkül, és az államnak joga, sőt kötelessége a rend fenntartása. Ezzel szemben ott áll egy másik igazság is, hogy a városok nem pusztán közigazgatási egységek, hanem élő, szerves közösségek, amelyek érzékenyen reagálnak a túlzott központosításra. A bevándorláspolitika nem pusztán határellenőrzésről szól, hanem identitáskérdés is, és az elmúlt időszakban két amerikai jövőkép is összeütközött. Egyelőre Los Angeles sorsa bizonytalan, és a városban a Trump-korszak bevándorlási politikájának határai is kirajzolódhatnak.
Szemlézte: Tóth Patrik János
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
