Blog

Trump 50 éves jelzáloghitele: megfizethető lakhatás vagy adósságspirál?

Donald Trump 2025 novemberében előállt egy szokatlan ötlettel, miszerint bevezetné az 50 évre szóló jelzáloghiteleket az Egyesült Államokban.

Donald Trump 2025 novemberében előállt egy szokatlan ötlettel, miszerint bevezetné az 50 évre szóló jelzáloghiteleket az Egyesült Államokban.

A javaslat célja Trump szerint az, hogy a hagyományos, 30 éves lakáshiteleknél kedvezőbb havi törlesztést kínáljon, ezzel enyhítve a lakhatási válságot. Az 50 éves jelzálog ígérete így kampányfogásként is szolgál, amellyel Trump a fiatal és első lakásvásárló szavazókat igyekszik megszólítani, azt üzenve, hogy ő kész szokatlan lépésekkel orvosolni a magas lakásárak és hitelkamatok problémáját.

Trump javaslatának hátterében az elmúlt évek súlyosbodó lakhatási válsága áll. A COVID-19 járvány óta az ingatlanárak meredeken emelkedtek, országos átlagban mintegy 60%-kal a 2020 előtti szint fölé. A fiatalabb generációk számára egyre nehezebb önerőt felhalmozni és hitelképesnek lenni, miközben a bérek növekedése nem tartott lépést az ingatlanpiaci árrobbanással. 2022–23-ban az amerikai jegybank kamatemelései nyomán a lakáshitel-kamatok csaknem két évtizedes csúcsra ugrottak. A 30 éves jelzálogátlag 2023-ban megközelítette a 7%-ot. Ennek hatására a havi törlesztőrészletek megugrottak, sok potenciális vevő kiszorult a piacról, és rekordmagasra, 38 évre emelkedett az első lakásvásárlók életkora.

A jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása valóban érzékelhetően mérsékli a havi törlesztőrészletet, azonban a könnyítés ára a jelentősen megnövekvő teljes kamatteher.

Szakértők rámutatnak, hogy az 50 éves hitel havi szinten kb. 10-15%-kal alacsonyabb törlesztőt eredményezhet, de a futamidő alatt összességében közel duplájára nőhet a kifizetett kamat a 30 éves konstrukcióhoz képest. Az 50 éves futamidő mintegy 220 dollárral csökkenti a havi terhet, ugyanakkor a kamatkiadás nagyjából 300 000 dollárral nő a teljes időtávon. Hasonló arányokra jutott az AP hírügynökség elemzése is: a havi részletek csökkenése mellett az 50 éves hitel csaknem 389 ezer dollárral több kamatot jelentene egy átlagos lakás esetében, és háromszor annyi idő kellene 100 ezer dollárnyi saját tőke felépítéséhez, szemben a 30 éves hitel 12 évével. Ráadásul a futamidő meghosszabbítása a bankok számára is kockázatosabb: minél tovább tart egy kölcsön, annál nagyobb a bizonytalanság a visszafizetés körül, amit a hitelezők várhatóan magasabb kamattal áraznának be.

A kritikusok szerint Trump ötlete nem a valódi okokat orvosolja, inkább tüneti kezelésnek tekinthető. Bár egy hosszabb futamidejű hitel átmenetileg szélesítheti a lakáshitelhez jutók körét, új keresletet teremtve a lakáspiacon, ez önmagában nem csökkenti a lakásárakat, sőt akár további áremelkedéshez is vezethet. Kínálatbővítés hiányában ugyanis a könnyebben hitelhez jutó vevők száma nő, ami felfelé hajthatja az árakat, még inkább elérhetetlenné téve a lakástulajdont. Ezzel a lépéssel fennáll a veszélye egy újabb adósságspirál kialakulásának: a fiatal generációk nagyobb adósságot vállalnak be, hosszabb időre adósodnak el, miközben ingatlanuk értéke a keresletélénkülés miatt tovább nőhet, vagy egy esetleges piaci korrekció során elértéktelenedhet, csapdába ejtve a hiteleseket minimális saját tőkével. Többen generációs igazságtalanságra is rámutatnak: a mai fiataloknak már nem reális 30 év alatt kifizetni első otthonukat, míg a szüleik generációja gyakran ennél rövidebb idő alatt, kedvezőbb áron és kamatokkal juthatott ingatlanhoz. Egy 50 éves hitel felveti annak lehetőségét, hogy sokan nyugdíjasként is törlesztenének, sőt elképzelhető, hogy sosem érik meg adósságuk lejártát.

Trump 50 éves jelzáloghitel-ígérete egyszerre innovatív és kockázatos.

Kétségtelen, hogy rövid távon enyhíthet a friss lakásvásárlók terhein, ám hosszú távon nem tekinthető valódi megoldásnak a lakhatási válságra. A lépés nem fenntartható, ha közben az alapvető problémák (szűk kínálat, magas árak, eladósodottság) változatlanok maradnak. Sőt, fennáll a veszélye, hogy az 50 éves futamidő tovább drágítja és kockázatosabbá teszi a rendszert: a lakásárak emelkedését ösztönzi, a fiatal hiteleseket évtizedekre adósságba taszítja, és generációkon átívelő terhet róhat a társadalomra. Az ilyen élethosszig tartó jelzálog konstrukció ideig-óráig népszerű lehet, de hosszú távon veszélyes adósságspirált okozhat, ha nem társulnak hozzá a lakhatás gyökeres reformjai.

Szemlézte: Sápi Mátyás

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon