Donald Trump új vámintézkedései megrázták a globális kereskedelmi rendszert, különösen Európát, ahol az exportterhek drámaian megemelkedhetnek. Miközben Írország és Olaszország különösen sebezhetővé vált, Brüsszel most azon dolgozik, hogy kompromisszumos megoldással – például az amerikai gázexport elősegítésével – elkerülje a kereskedelmi háború súlyosbodását és megőrizze energiabiztonsági céljait.
A Donald Trump amerikai elnök által április 2-án bevezetett új vámok megrázták a világot. A Fehér Ház azonban a nagy változások bejelentésekor nem szolgált részletekkel, nem említette a kereskedelmi akadályok nagyságát és terjedelmét. Trump április 2-át az új „felszabadítás napjának” nevezte, miközben a vállalkozások, a fogyasztók és a befektetők a fokozódó globális kereskedelmi háború miatt aggódnak.
Trump vámjai mélyreható kihívást jelentenek a globális szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer számára. Hatalmas változást hoznak a többoldalú kereskedelmi liberalizáció évtizedei után, amelyek a vámokat szinte történelmi mélyponton hagyták. A világ széles körű bizonytalansága Trumppal és Amerikával szemben olyan mértékben csökkenti a bizalmat, amely fékezheti a gazdasági aktivitást és felhúzhatja az árakat.
China just announced that their economy is growing much slower than anticipated because of our Trade War with them. They have just suspended U.S. Tariff Hikes. U.S. is doing very well. China wants to make a big and very comprehensive deal. It could happen, and rather soon!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) December 14, 2018
Azonban, amikor az említett vámok Európai Unióra gyakorolt gazdasági hatásairól van szó, ma még sok minden tisztázatlan. A bizonyítékok arra utalnak, hogy az EU-t érintő makrogazdasági következmények korlátozott csapást eredményeznek Európára, bár egyes régiók és iparágak szenvedhetnek, és védőintézkedésekre lehet szükségük. Bizonyos területeken a vámok mértéktelenek lehetnek, de még mindig kezelhetőek, ami megterheli az USA és az EU amúgy is kiegyensúlyozatlan és érzékeny kapcsolatát.
Úgy tűnik, hogy a lehetséges hatások még háríthatók, és a média felháborodása túlzottan hangsúlyozza a vámok EU-ra gyakorolt hatásait.
Az EU-nak és az USA-nak nincs szabadkereskedelmi megállapodása, és eddig a Kereskedelmi Világszervezet minden tagjának biztosított legnagyobb kedvezményes tarifák alapján kereskedtek.
A kereskedelmi háború előtt az EU-ból származó behozatalra az USA átlagos vámtétele 1,47 százalék volt, míg az USA-ból származó uniós behozatalra 1,35 százalék. Most úgy tűnik, hogy a Trump-vámok teljes körű bevezetése (1. ábra) 15,2 százalékra emelné az EU-ból származó behozatal átlagos vámtételét. Ennek nagy része a legtöbb termékre vonatkozó 20 százalékos „kölcsönös” vámból származik, míg például az acélra, az alumíniumra és a járművekre kivetett vámok viszonylag kevéssé járulnak hozzá.
Forrás: Bruegel számításai a TRAINS-adatbázis alapján (World Integrated Trade Solution (WITS))
Az európai gazdaságra gyakorolt hatás attól függ, hogy az USA milyen tényleges vámtételeket határoz meg, és hogy az EU hogyan reagál erre.
Strategic calm, not tariff war! pic.twitter.com/B91CIPxSDL
— Péter Szijjártó (@FM_Szijjarto) April 7, 2025
Bár az EU-t érintő makrogazdasági hatás kezelhetőnek tűnik, mégis problémás lenne, ha ez csupán néhány régióra koncentrálódna.
Összességében a kockázatok széles körben és viszonylag egyenletesen oszlanak meg. Írország messze a leginkább kitett ország, ami az USA felé irányuló erős export-orientáltságának köszönhető. A vegyipar, a közlekedési eszközök, valamint az élelmiszer- és italgyártás nagyon magas hozzáadott értéket állít elő, és viszonylag nagy a munkahelyi arányuk is Írországban.
Olaszország a második leginkább kitett ország, ahol a közlekedési berendezések gyártásával kapcsolatos ágazatban nagy a veszélyeztetettség, a divatiparban és az autógyártásban pedig nagy a kitett foglalkoztatottak aránya.
A vámok és ellentétek ellenére létezhet olyan részlet, amiben az amerikaiak és az EU is talál közös nézőpontot.
Az EU a többi között arra is keresi a megoldást, hogy hogyan tudja megkönnyíteni az amerikai gázexportáló vállalatok számára, hogy megfeleljenek az uniós metánkibocsátási szabályoknak.
Az Európai Bizottság ajánlatának egyik biztos eleme ugyanis az energetikai szektort érinti. Trump többször is utalt arra, hogy az EU-nak több kőolajat és földgázt kellene vásárolnia Amerikától, hogy csökkentse azt kereskedelmi többletet az Egyesült Államokkal, ami már hosszú ideje fennáll.
Szemlézte: Mátyás Zoé
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
