Az amerikai elnökké választott Donald Trump arról értekezett, „sokan Nagy-Britannia képviselőjeként szeretnék látni Nigel Farage-et”, aki „nagyszerű munkát végezne”. A brit konzervatív kormányt érzékenyen érintette Trump beleszólása a brit diplomáciába.
A londoni kabinet külpolitikáját az új washingtoni adminisztrációval való jó kapcsolat kialakítása határozza meg. Theresa May brit kormányfő régi szövetségesével igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatokat politikai, gazdasági, illetve diplomáciai dimenziókban egyaránt. Az Európai Unió alapokmányának 50. cikke szabályozza az integrációból való kilépés eljárási rendjét, s habár szeptemberben May ezen folyamat márciusban történő elindítását ígérte, egy bírósági döntés és az akörül kialakult politikai-alkotmányjogi vita hónapokkal eltolhatja a kilépésről szól tárgyalások megkezdését.
Miközben az EU-hoz való viszony jövőbeli alakulása jelen pillanatban bizonytalannak látszik, a brit kormány a januárban hivatalába lépő Donald Trumppal igyekszik stabil kapcsolatrendszer kiépítésére. A Politico Europe szerint London ennek a célnak megvalósításának eszközét látja II. Erzsébet brit királynőben, aki a beiktatást követően valószínűleg meghívja az amerikai elnököt.
A Sunday Times-ra hivatkozva a Politico azt írja, Nagy-Britannia kétoldalú kereskedelmi egyezmények és szorosabb biztonsági és védelmi együttműködés révén igyekszik erősebb kapcsolatokat kialakítani az USA-val – miközben próbálja felgyorsítani az Unióval való szakítást. Ha minden a May-kabinet tervei szerint alakul, a királynő már jövő júniusban vagy júliusban fogadhatja Trumpot.
„Nagyszerű” nagykövet
Átmeneti nehézségek okozhat Washington és London kapcsolatának szorosabbra fűzésében Nigel Farage, a brit UKIP vezetőjének nyilatkozata a brit kormányról, melyben a politikus úgy fogalmazott, a kabinetnek el kell fogadnia, hogy „a világ megváltozott”. Erről akkor beszélt, miután Donald Trump Farage amerikai nagykövetté való kinevezésének előnyeiről szóló Twitter-bejegyzésére a May-kormány úgy reagált, „nincs üresedés ezen a poszton”.
A novemberi választásokon demokrata riválisát legyőző Trump és az EP-képviseló Farage közötti szoros viszonyra utal, hogy az elnökválasztásokat követően a UKIP vezetője volt az első brit politikus, aki személyesen találkozott Trumppal. Az elnökké választott Donald Trump bejegyzésében azt írta, „sokan Nagy-Britannia képviselőjeként szeretnék látni Farage-et”, aki „nagyszerű munkát végezne”.
A UKIP (United Kingdom Indepence Party) vezetője a Breitbartnak írt cikkében úgy fogalmazott, a brit kormány számára fontosabbak a személyével, a pártjával és a Brexit-népszavazással kapcsolatos ellenérzések, mint a szigetország érdekei. A politikus hozzátette, rendszeresen ellenző és cáfoló megjegyzések érik a kabinet részéről. Szerinte jó helyzetben van ahhoz, hogy az Egyesült Királyság elsődleges érdekeit szem előtt tartva és a januárban hivatalába lépő elnök támogatását bírva „megerősítse az angolbarát adminisztrációval való jó kapcsolatokat”.
Az amerikai brit nagyköveti pozíciót január óta Sir Kim Darroch tölti be, akiről Theresa May miniszterelnök egyik szóvivője úgy nyilatkozott, tökéletesen látja el feladatát, majd hozzátette, a diplomáciai képviseletek vezetői „hagyományosan négy évig vagy annál hosszabb ideig töltik be ezt a pozíciót”.
Boris Johnson brit külügyminiszter a londoni törvényhozás alsóházában felszólalva ismételten visszautasította Farage nagykövetté való kinevezését. Habár Nagy-Britannia célja az Egyesült Államokkal való minél szorosabb kapcsolatok kiépítése, a két ország közötti különleges kapcsolatrendszer (special relationship) sérülését is magában rejtheti a minden diplomáciai protokollt felrúgó, egy ország nagykövetének személyére egy másik által tett kinevezési javaslat.
Szemlézte: Árpási Botond
