Donald Trump elnök nemrég tért vissza közel-keleti villámlátogatásából, kezében beruházási megállapodásokkal, új kapcsolattal Szíriával, de továbbra is a térséget hosszú ideje sújtó, jól ismert konfliktusokkal a háta mögött.
Négy napos útján Trump Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott ahol egy olyan elnököt mutatott meg, aki egyszerre ragaszkodik régi szokásaihoz, élvezi a pompát, hízelgést és a hatalom külsőségeit, ugyanakkor új irányba mozdul: célratörő, üzletközpontú napirenddel dolgozik, távol tartva magát az első ciklusát jellemző káosztól.
A közel-keleti látogatásnak több kulcsfontosságú célja is volt. Az USA Szaúd-Arábiával, az Emírségekkel és Katarral való kapcsolatát erősítve kívánja ellensúlyozni Irán befolyását és csökkenteni a régi szövetségektől való függést. Oroszország ukrajnai háborúja, az Izrael és a Hamász közötti konfliktus, valamint az Iránnal kapcsolatos nukleáris feszültségek továbbra is instabil hátteret adtak a látogatásnak.
Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között több fegyverüzlet is született, amelyek később utat nyithatnak egy szélesebb körű megállapodás előtt. Szaúd-Arábia emellett 600 milliárd dolláros amerikai beruházást is vállalt, beleértve egy csaknem 142 milliárd dollár értékű kiterjedt védelmi partnerséget, amelyet a Fehér Ház a „történelem legnagyobb védelmi értékesítési megállapodásaként” emlegetett. Ez komolyan megkérdőjelezi az USA azon korábbi ígéretét, hogy Izrael katonai fölényét mindig megőrzi a térségben.
Trump azt is kijelentette: „Nincs erősebb partnerünk, mint Szaúd-Arábia”, ez a szófordulat korábban Izraelnek járt ki.
???????????????? pic.twitter.com/i5cRnVmaFv
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 17, 2025
A koronaherceg Trump iránti éveken át tartó udvarlása és dicsérete meghozta eredményét, az amerikai elnök találkozott Szíria ideiglenes elnökével, Ahmed al-Sharaa-val, akit nem is olyan régen még az USA körözött terroristaként tartott számon, 10 millió dolláros vérdíjjal. Trump nem csak feloldotta Szíria elleni amerikai szankciókat, de az új vezetőt „vonzónak” és „harcosnak” nevezte.
Katar a történelme során először fogadott hivatalosan amerikai elnököt. A látogatás során a két ország megállapodást írt alá, köztük egy 96 milliárd dolláros szerződést, amely alapján Katar akár 210 darab amerikai gyártású Boeing repülőgépet is vásárolhat. Trump egy Boeing 747-8-ast is elfogadott a katari féltől - erkölcsi és jogi aggályok ellenére - amelyet kezdetben Air Force One-ként fognak használni. Katar az Öböl menti arab országok közül a legszorosabb formális biztonsági kapcsolatot ápolja Washingtonnal, itt található a legnagyobb amerikai katonai bázis a Közel-Keleten.
Az USA és az Egyesült Arab Emírségek (UAE) pedig partnerséget jelentettek be egy hatalmas adatközpont-komplexum felépítésére Abu-Dzabiban, amely az AI fejlesztést szolgálja.
Trump látogatásának egyik fő fókusza, az AI-ba való befektetés, megerősítené az UAE szerepét ezen a területen. Geopolitikai szempontból az Egyesült Államok azt várja el az Emírségektől, hogy Washingtonnal működjön együtt az AI terén, ne más versenytársakkal, például Kínával. Most úgy látszik, összeegyeztethető lesz a két ország célja, így előzetes megállapodás van készülőben, amely lehetővé teheti a legfejlettebb AI chipek importját.
Az Egyesült Államok üzenete Izrael felé nagyon is világossá vált a héten: ha nem zárják le a konfliktust, rá lesznek kényszerítve. Izrael kihagyása Trump útitervéből komoly csapást jelentett Benjamin Netanjahu miniszterelnök számára, valamint a két vezető közötti feszültség egyértelmű jele volt.
Sokan reménykedtek abban, hogy Trump közel-keleti látogatása újabb tűzszünethez vagy humanitárius segélyek megújításához vezethet Gázában, ehelyett Gázai tisztviselők szerint egyetlen nap alatt akár 120 ember is meghalhatott az izraeli támadások következtében. Mindeközben Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok „szabadságzónává” alakítaná a szétbombázott térséget és “átvenné” a területet.
Összességében Trump látogatása tele volt látványos protokolláris gesztusokkal: Tesla Cybertruckok és tevealakulat, lila szőnyeg ás amerikai zászlós Burj Khalifa, valamint stratégiai üzletek. A vendéglátók igyekezete megtérült: több száz milliárd dollárnyi üzlet, AI-megállapodások és geopolitikai közeledés formájában. Bár az út sikeresnek mondható, és úgy is van tálalva, Gáza helyzete, Izrael mellőzése és az új szíriai nyitás komoly diplomáciai kérdéseket vetnek fel, az igazi következmények csak a következő hónapokban derülnek ki.
Szemlézte: Nagy Lili
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
