A Donald Trump által létrehozott Board of Peace első ülését a nemzetközi közvélemény fokozott figyelemmel kísérte, mivel a testület deklarált célja a globális konfliktusok alternatív keretben történő kezelése.
Az ülés napirendjén a közel-keleti helyzet stabilizálása, a háború utáni újjáépítési mechanizmusok finanszírozása és a nagyhatalmi közvetítés új modellje szerepelt. A tanácskozás politikai üzenete egyértelmű volt:
Trump egy olyan intézményt kíván működtetni, amely gyorsabb és centralizáltabb döntéshozatalt tesz lehetővé, mint a hagyományos multilaterális fórumok.
Az esemény retorikája erősen pragmatikus hangvételű volt, hangsúlyozva az „eredményorientált diplomáciát” és a gazdasági ösztönzők szerepét a béketeremtésben.
World leaders and founding members of the Board of Peace gather for the inaugural meeting at the Donald J. Trump Institute of Peace. pic.twitter.com/F8f67yrlZZ
— The White House (@WhiteHouse) February 19, 2026
Az ülés vitái ugyanakkor rávilágítottak a kezdeményezés strukturális dilemmáira. Több résztvevő állam támogatta azt az elképzelést, hogy a konfliktuskezelést szorosabban kapcsolják össze a beruházási és újjáépítési programokkal, míg mások attól tartanak, hogy a finanszírozási feltételek politikai befolyásszerzés eszközévé válhatnak. Elemzői szempontból a Béketanács működése egyfajta „szelektív multilateralizmust” tükröz: nem univerzális tagságra épül, hanem stratégiai partnerségekre. Ez a modell potenciálisan hatékonyabb lehet rövid távon, ugyanakkor kérdéseket vet fel a legitimáció és az átláthatóság kapcsán, különösen az olyan hagyományos intézményekhez viszonyítva, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete.
Összességében a mostani ülés inkább politikai pozicionálásként, mintsem áttörést hozó diplomáciai fordulatként értékelhető.
Bár konkrét munkacsoportok felállításáról és pénzügyi alapok létrehozásáról is döntés született, a hosszú távú siker azon múlik, hogy a Béketanács képes lesz-e valódi közvetítői szerepet betölteni a nagyhatalmi érdekellentétek között. A kezdeményezés támogatói szerint a gyorsabb döntéshozatal és a gazdasági eszközök bevonása új lendületet adhat a békefolyamatoknak; kritikusai viszont attól tartanak, hogy a testület inkább geopolitikai eszközzé válik egy újfajta hatalmi egyensúly kialakításában. A mostani ülés így nem csupán konkrét konfliktusokról szólt, hanem arról is, hogy milyen irányba mozdulhat el a 21. századi nemzetközi konfliktuskezelés intézményi rendszere?
Szemlézte: Rövid Olivér
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
